Reggeli Sajtófigyelő, 2004. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-01-26
13 Kovács Péter – aki egyben az RMDSZszel együttműködő ifjúsági szervezeteket tömörítő Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) elnöke – lapunknak elmondta: nevetségesnek tartja, hogy 22 – 23 éves fiatalokat, akik a rendszerváltáskor még kisiskolások voltak, azzal támadnak, hogy kommunisták. Másfelő l, Szatmárnémetiben a MIK (amely a MIÉRT egyik tagszervezete) az Orbánkormány idején alakult, és mindenféle pályázati forrástól el volt zárva. A vele „konkurens” helyi szervezet, a Madisz viszont akkoriban minden támogatást megkapott az Illyés Közalapítvá ny és az Ifjúsági és Sportminisztérium útján. A MIK önerőből építkezett, ezért is különös, hogy tagjait „ingyenélőknek” nevezik. – A MIKnek valós esélye van arra, hogy tizenöt fiatalt helyi és megyei szinten önkormányzati tisztséghez juttasson. Ezen kell dolgoznia, és ezzel a munkával kell megválaszolnia a provokációt – mondta Kovács. Kereskényi Gábor, a MIK ügyvezető elnöke kérdésünkre közölte: a MIK kizárja a lehetőséget, hogy a plakátok mögött a Madisz állna. Úgy vélik, hogy az akciót a polgári mozgal makkal szimpatizáló egykét személy indíthatta; sejtelmeik vannak, bizonyítékaik azonban nincsenek. Akárcsak Kovács, Kereskényi is úgy vélte: nem kizárt, hogy az akciónak köze van a közelgő választásokhoz. Január 30án ugyanis a megyei ifjúsági szervezetek et tömörítő Szatmári Ifjúsági Tanács jelölőgyűlésén az önkormányzati jelölteket rangsorolják majd. A rendőrségi nyomozás mindeddig eredménytelen volt. vissza Írott malaszt helyett összefogást Kasza támogatna egy új magyar – ma gyar paktumot NSZ • 2004. január 26. • Szerző: Munkatársunktól A magyar politikai elit (bal- és jobboldalon is) egyelőre a mély hallgatást választotta, Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke viszont nyilvánosan kiállt a Markó Béla által sürgetett magyar – magyar paktum mellett. – A határon túli magyarság lélekszámának rohamos csökkenése és területvesztése előbbutóbb rávisz bennünket a közös nemzetstratégia kialakítására. Ezt komolyan kell venni, különben az összefogás írott malaszt marad – mondta Kasza az MTInek annak kapcsán, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) élén álló Markó egy hete a baloldaliliberális Élet és Irodalomban, illetve a jobbközép Heti Válaszban megjelent cikkében azt írta: magyar – magyar egyetértésre lenne szükség a határon túli magyarság megmaradását szolgáló össznemzeti konszenzus kialakításához. A Markó felvetése mellett kiálló Kasza úgy látja: a határon túli magyarok gondjainak megoldásához az anyaországi magyarok szemléletváltozása is elengedhetetlen. A vajdasági politikus tapasztalatai szerint az anyaország most sincs megértéssel a határon kívül rekedt magyarság problémái és sorsa iránt. Kasza egyetért azzal is, hogy a Magyarországon dúló politikai viták átcsapnak a határon túli magyar közösségekre. H elytállónak nevezi, hogy a magyar pártok igyekeznek szert tenni határon túli szövetségesekre, „csatlós” kapcsolatokat kialakítva velük. Markó Béla a magyarországi pártok és a Medgyessykormány által eddig válasz nélkül hagyott írásában leszögezte: az új m agyar – magyar paktumban azt is vállalni kellene, hogy a kisebbségi magyarság ügyét senki sem használja fel pártpolitikai célokra. Kasza József szerint a magyarországi pártoknak információkkal, tapasztalatokkal kell segíteniük, de nem erőltethetik akaratukat a határon túli magyar politikai szervezetekre. A romániai magyarság soraiban dúló politikai vitákkal, illetve a vajdasági magyarság példájának gyakori felemlegetésével kapcsolatosan Kasza úgy vélte: a párhuzamok sokszor sántítanak. A vajdasági perszonáli s autonómiát megtestesítő Magyar Nemzeti Tanács (MNT) megalakulásához a kisebbségügyi törvény adta meg a jogi alapot, és e jogszabály határozta meg a kisebbségi önkormányzat hatáskörét is. Fontos, hogy Szerbiában olyan politikai légkör jött létre, amelyben ki lehetett harcolni a kisebbségek perszonális autonómiáját.
