Reggeli Sajtófigyelő, 2004. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-01-14
7 Hívatlanul NSZ • 2004. január 14. • Szerző: Miklós Gábor Ismét bekerült a magyar belpolitikába a határon túli magyarság egy belső ügye. Németh Zsolt, az országgyűlés külügyi bizottságának elnöke (Fidesz) kijelentette: támogatja, hogy a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) következő ülésére az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács képviselőit is hívják meg. „Ha a kormányzat a fontos hatá ron túli magyar szervezeteket meg akarja hívni a Máértülésre, akkor közöttük ezek is ott vannak” – mondta. Mindezt korai lenne ugyan hadüzenetként értékelni, de sejthető: a következő hetek politikai harcainak egyik témájává lehet, ki képviseli (jobban) az erdélyi magyarokat. Kovács László külügyminiszter utalt arra, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács „bizonyos értelemben az RMDSZ belső ellenzékeként jött létre”. Még hozzátehette volna, hogy a mindenkori magyar jobboldal any agi és szellemi támogatásával, mintegy azt célozva, hogy Erdélybe is importálják a magyarországi politika mintáit. Ezért finanszírozták lapok, intézmények létrehozását az elmúlt években. A radikális csoportoknak azonban így sem sikerült átvenniük az RMDSZ vezetését, ezért döntöttek a szakítás mellett. Ennek ürügye lett az autonómia gyors megvalósítása. Az RMDSZ vezetése nem az eszmét, hanem a módszereket vitatja. Igazi csapdahelyzetbe azonban a magyar kormány kerülhet. Hiszen a nyilvános vita egy általánosa n elfogadott és európai kezdeményezésről, a kisebbségi autonómiáról szól, miközben a gyakorlatban olyan propagandacsatákra szolgáltathat ürügyet, amelyben a koalíciót a kisebbségi jogok ellenségeként, a román hatalom szövetségeseként jeleníthetik meg. Az autonómok képviselői eddig tartották magukat ahhoz: Romániában az RMDSZ jogosult a magyar választók nevében fellépni. Az eddigi Fideszfellépés alapot ad azonban arra, hogy azt sejtsük: Tőkésék távolléte ürügyet szolgáltathat a Máért bojkottjára, „párhuzam os árnyékértekezlet” összehívására. A romániai magyar politika most úgy jellemezhető, hogy mindenki formálisan az RMDSZben van, miközben a nemzeti radikálisok már félig kivonultak belőle. Eközben a radikálisok és a fővonal is autonómiapártiak. Tőkésék az onban az azonnali megvalósítást tűzték ki célul. Épp Budapesten hangzott el most, hogy ennek megléte a román EUtagság feltétele. A fővonal viszont 1996 óta egy másik utat választott: úgy döntöttek, hogy a román kormányban, vagy azt kívülről támogatva a gy akorlatban építik fel a majdani autonómia anyagi és szellemi alapjait. Ezt a magyarok ingatlan- és erdővagyonának viszszaszerzésében, az egyházi tulajdon restitúciójában, a magyar nyelven oktató teljes iskolarendszer kiépítésében látják. Az így visszaszerz ett tulajdon megfelelő alap lesz majd az erdélyi magyar autonómiára – állítják. Erdélyi magyar megfigyelők több gondot is látnak. A tanácsokat létrehozó gyűléseken kevesen vettek részt. Az „autonomisták” a többségi területeken sem hívták meg az ott évtized ek óta élő 101520 százaléknyi románság képviselőit. Érveket szolgáltattak ezzel a román nacionalizmusnak. Ezzel együtt könnyen elképzelhető: mégis párttá alakulnak és indulnak a választásokon. Akkor pedig megismétlődhet a szerbiai eset. Hogy abban menny i szerepe volt a magyar jobboldal megosztó politizálásának, s hogy a fideszes nemzetpolitikusok mennyit tanultak belőle, nos, ez majd csak most derül ki. Ha lett volna összetartás... Bunyik Zoltán: a VMDP megalázó vereséget szenvedett, a VMDK bojkottja pedig csak részben sikerült -- Az Együtt a Toleranciáért koalícióba tömörülő pártok közül csak a Vajdasági Magyar Szövetség szerezte meg a tervezett számú szavazatot. Az eredmények községenkénti elemzése azt mutatja, hogy a koalíció többi tagjai a számíto ttnál jóval kevesebb szavazatot kaptak, még Újvidéken is. A választások eredményei egyértelművé tették azt, hogy a Páll Sándor vezette VMDK aktív bojkottja csak részben érte el célját, mert már előre valószínű volt, hogy az emberek nem maradnak otthon. Kiv iláglott az is, hogy az Együtt a Toleranciáért kolaíció tízszer több szavaztot kapott a Vajdasági Reformisták és a VMDP koalíciójánál. A
