Reggeli Sajtófigyelő, 2004. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-01-13
8 A Bertelsmann Alapítvány minapi tanácskozása Európa jövőjéről azért volt időszerű, mert az év végén elmaradt brüsszeli megállapodás nemcsak csalódottságot, hanem kételyeket is támasztott a részt vevő országok politik usai, közvéleménye körében az európai integráció jövője iránt. Ennek kapcsán újra felbukkant a kétsebességes Európa témája. Egyesek úgy gondolják, hogy ha már nem sikerült közös nevezőre jutni, akkor azok az országok, amelyek a leginkább felkészültek és az integráció gyorsítását akarják – mindenekelőtt az alapító tagok – , alkossanak egy „elit” csoportot, a többiek pedig játsszanak sportnyelven szólva a második osztályban – mondotta lapunknak a tanácskozáson részt vett és felszólalt Kovács László külügyminis zter. A magyar diplomácia irányítója felszólalásában kifejtette: 1. Ne engedjük eluralkodni a csalódottságot, főleg ne a türelmetlenséget. Az EUalkotmányozás folyamata Brüsszelben nem szenvedett végleges, jóvátehetetlen kudarcot, továbbra is nyitva az út az ésszerű kompromisszumok előtt. 2. Magyarország az alkotmányozás mielőbbi folytatását szeretné, kész két- és többoldalú tanácskozásokon ezt előmozdítani, aktív szerepet vállalni. A továbbhaladás akkor lesz a leggyorsabb, ha megőrizzük mindazt, amiben eddig már kialakult az egyetértés és nem bolygatjuk a már lezárt kérdéseket. 3. A kétsebességes Európa, vagyis a csupán gazdasági fejlettség szerinti osztályozás, a gyorsan előrehaladni képes országokra és a kevésbé fejlett lassúbbakra való felosztás töb b veszélyt is rejt magában. Az új belépők nyilván a második osztályba kerülnének. A megosztottság azonban idővel az egész európai integráció végét jelentheti. 4. Nem akarunk új választóvonalakat Közép- és KeletEurópában. A határokon átnyúló együttműködés sel igyekszünk megakadályozni ennek a megosztottságnak a létrejöttét. Mindez nagyon jól illeszkedik az EU tágabb Európa- (Wider Europe) koncepciójába, amit jó szívvel támogatunk. 5. Olyan EUt akarunk, amely képes megfelelő, Európa érdekeit szolgáló válas zokat adni a globalizáció kihívásaira, amely meghatározó szereplője nemcsak a világgazdaságnak, hanem a világpolitikának is. Amely az Egyesült Államoknak nem riválisa, hanem globális partnere lesz. Ehhez közös európai kül- és biztonságpolitikára, valamint védelempolitikára van szükség. Ennek kimunkálásában Magyarország már eddig is aktív szerepet vállalt. vissza Székely Nemzeti Tanács: EUcsatlakozás autonómiával NSZ • 2004. január 13. • Szerző: Munkatársunktól A Székely Nemz eti Tanács (SZNT) a székely autonómiát Románia EUcsatlakozása előzetes feltételének tekinti – erről Csapó József, az SZNT elnöke beszélt tegnap Budapesten, miután Németh Zsolttal, a külügyi bizottság elnökével tárgyalt. Mint elmondta, csak a Fidesz válasz olt, amikor az SZNT megkereste a magyarországi pártokat, hogy az autonómia támogatásáról tárgyaljanak. Az SZNTt a „közvetlen demokráciát” gyakorló székely közületek hozták létre, majd a „többségi őshonos közösség” nevében nyilvánította ki az igényt a te rületi autonómiára. A székely székek a XII. századtól léteztek teljesen autonóm módon önkormányzatisággal – mutatott rá Csapó József. A Fidesz szerint az autonómia szavatolhatja a határon túli magyarság megmaradását – hangsúlyozta Németh Zsolt. A fideszes politikus lapunk kérdésére elmondta, támogatja, hogy a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) következő ülésére meghívják az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot (EMNT) és tagszervezetét, az SZNTt. – Szabó Vilmos államtitkár a legitim és a fontos határon túli szer vezeteket hívná meg. Az EMNT szerintem fontos szervezet – tette hozzá Németh. Az SZNT ragaszkodik a demokratikus
