Reggeli Sajtófigyelő, 2003. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-12-10
5 fogalmaznia. Egyrészt nem lenne szabad előfordulnia antiszemitizmusnak a politikai körökben, másrészt nem lenne szabad ilyesmivel könnyedén vádaskodni – vélekedett a programigazgató. Kollégája, a CSIS orosz programját vezető Celeste Wallander egy évvel ezelőtti, a Foreign Affairs című folyóiratban megjelent, az Orbánkormányt antiszemita kapcsolatokkal vádoló cikke kapcsán Bugajski azt mondta: éppen az ilyenfajta, az egész országnak ke llemetlen következményekről beszél. Nem hagyott kétséget affelől sem, hogy a múlt pénteki beszédet nem rögtönözte. Mint mondta, előtte elbeszélgetett azzal a maroknyi amerikai kutatóval, aki figyelemmel kíséri a magyarországi eseményeket, és a vélemények egybecsengtek. Az, hogy kevesen foglalkoznak Magyarországgal, könnyen visszaüthet: ők befolyásolják a szélesebb külpolitikai szakértői kört és a döntéshozókat. Úgyhogy Magyarországnak össze kellene szednie magát, a pártok külpolitikai szakértőinek meg kell ene győzniük washingtoni kollégáikat, hogy képesek félretenni az ellentéteket. Arra a felvetésre, hogy nem vezetike félre esetleges magyarországi kapcsolatai, Bugajski azt mondta: egyes személyektől nem hagyja magát egykönnyen befolyásolni. Általában igy ekszik minél több embert meghallgatni ugyanarról a kérdésről, és saját véleményt kialakítani. Kapcsolatai kiterjednek az amerikai külügyminisztériumra, az akadémiai körökre, a nem kormányzati szervezetekre és a törvényhozásra is. Bár ő maga nem tud magyaru l, egyik legközelebbi munkatársa igen, és ő pártpolitikai érdekektől teljesen függetlenül követi az eseményeket. Bugajski kész személyes közvetítőként fellépni – mint nevetve megjegyezte, a jugoszláviai konfliktus idején tett balkáni útjai óta már semmitő l sem fél. Nem állt volna elő javaslatával, ha nem hinne a siker lehetőségében: – Mindkét oldalon vannak fogékony emberek, akik a saját vagy pártjuk érdeke elé helyezik a nemzetét. Az Angliában született, lengyel származású kutató abban reménykedik, őket n emcsak párbeszédre, de együtt gondolkodásra is rá tudja venni, hogy ajánlásaik ne csak Magyarország megítélését javítsák, hanem egyszersmind eredményesebbé is tegyék a magyar politikát. A beszélgetés során Bugajski többször hangsúlyozta, hogy nem képvisel i az amerikai kormányzatot, legfeljebb a független CSISt, amelynek céljai közé tartozik az Egyesült Államok és KözépEurópa országai közötti szövetség erősítése. Az intézetben most fognak dönteni arról, mi legyen a következő lépés. – A beszéddel felvetett em a témát, most mindenkivel kapcsolatba lépünk, és várjuk a válaszokat az amerikai kormányzati szervektől, a hivatalos és nem hivatalos magyar érdekeltektől, az amerikai magyaroktól. Én azt gondolom, hogy a jövő év elején már tartani kellene egy előkészít ő beszélgetést arról, kik legyenek a meghívottak, hogyan teremtsük elő a forrásokat, és fel lehetne állítani a menetrendet. Az egyetlen bizonytalansági tényező a magyar politikusok készsége, mindkét oldalon. Én úgy vélem, nekik is érdekük, hogy egy ilyen k ezdeményezésből ne maradjanak ki – nyilatkozta Janusz Bugajski. vissza Kisebbségek az uniós stratégiában Népszabadság • 2003. december 10. • Szerző: Füzes Oszkár Pénteken Brüsszelben, az uniós csúcstalálkozó helyszínén írja alá a magyar és a szlovák külügyminiszter a kedvezménytörvény alkalmazásáról szóló megállapodást. Ez véget vethet a két ország között évek óta parázsló feszültségnek, és egy időre elejét veheti a kisebbségi kérdések körüli vitáknak. E kérdéskör egyébként magyar kezdeményezésre bekerült az Európai Unió első kül, és biztonságpolitikai stratégiai koncepciójába is. A Javier Solana főképviselő által összeállított dokumentum az EU közös külpolitikai céljait konkretizálja, s tegnapi jóváhagyása után csökken a v eszélye annak, hogy az uniós tagállamok között az iraki ügyhöz hasonló megosztottság alakuljon ki. A dokumentum a helyi válságok megelőzése vagy kezelése szempontjából kiemelten fontosnak tartja a kisebbségek védelmét. Kovács László külügyminiszter a tegn api EU – Balkán találkozóról elmondta: a magyar törekvések – a térség demokratikus stabilizációja, közelítése az euroatlanti integrációhoz – immár uniós politikai szintre emelkedtek. Lapunknak azt válaszolta: a szomszédos államokban élők esetleges magyar
