Reggeli Sajtófigyelő, 2003. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-12-09
6 A hétfőn bejelentett kilépést Simko azzal indokolta, hogy kettejük megbe szélésén Dzurinda továbbra sem volt hajlandó elismerni a hibáit és az SDKÚt továbbra is hatalmi eszközökkel akarja irányítani. Simko szerint ezzel a felelőtlen magatartással Dzurinda nemcsak a saját pártját, hanem az egész kormánykoalíció létét sodorja ve szélybe. A kormányfő bejelentette: tudomásul veszi a történteket és elvárja, hogy az új frakció tagjai a választóik elvárásainak megfelelően a kormányprogram megvalósítására törekedjenek. Dzurinda szerint a probléma lényege "Ivan Simko személyes a mbícióiban keresendő", márpedig a Szabad Fórum létrejötte alapján szóba sem jöhet, hogy a kormányban bármilyen (személyi) változást eszközöljenek. "A kormányban nincs semmilyen szabad poszt" - hangoztatta a miniszterelnök, és jelezte: ha az SDKÚ kormányzat i pozícióit érintően esetleg személyi változásokról születne valamilyen döntés, az a továbbiakban is csak az SDKÚ (és nem Simkóék) szerveinek döntése lehet. A szlovák belpolitika hétfői fejleményeivel egyidejűleg a DICIO nevű közvéleménykutató ügynöks ég közzétette az 1072 megkérdezett véleményére alapozott novemberi felmérésének eredményeit. A megkérdezettek 42 százaléka szerint a "Dzurindakormány koldusbotra juttatja az országot". 41 százalék úgy látja: Dzurinda nem ura a helyzetnek, mert gazdasági é rdekkörök nyomása nehezedik rá. Több mint 32 százalék szerint a Dzurindakormány kiárusítja Szlovákiát. A megkérdezettek 23,9 százaléka a kormány jó pontjai közé sorolja az európai integrációs törekvések megvalósítását, Dzurinda EU- és NATO tagságot el ősegítő erőfeszítéseit, de 22 százalékuk ezzel együtt úgy látja, hogy a kormányfő az utóbbi időben már a személyes érdekeit tartja elsődlegesnek. Mindössze négy százalékuk tartja úgy, hogy Mikulás Dzurinda a demokratikus értékeket védelmezi. Ennél is keves ebben, 3,6 százaléknyian gondolják azt, hogy a kormányfő az ország boldogulását segíti elő. A DICIO azt is vizsgálta, vajon Dzurindát vagy Simkót tartjáke hitelesebb politikusnak a megkérdezettek. 47 százalékuk egyikükben sem bízik, 15 százalék mindke ttejük bizalmát egyforma mértékben élvezi. Ezzel együtt a felmérés kimutatta: Simko szavait 31,7 százalék hiszi el inkább, mint Dzurindáét, Dzurinda szavait viszont mindössze 5,4 százalék hiszi el inkább, mint Simkóét. A megkérdezettek fele azzal magy arázza a kialakult helyzetet, hogy a koalícióban az utóbbi időben a hatalomért, a pénzért és a befolyásért folyó küzdelem zajlik. vissza Státusügyek: hatan háromfelé NSZ • 2003. december 9. • Szerző: Munkatársunktól A kárpá taljai Viskről érkezett hölgyek saját és családtagjaik magyarigazolványaival (kép: MTI) A hét végén megszületett a státusegyezség Szlovákiával, az aláírás e héten várható. A Dzurindakormány számára kínos volt tovább – s immár egyedül – makacskodni, hisze n Budapest már Bukaresttel is egyezségre jutott a támogatások módjáról. A többi szomszédos állam nem gördített akadályt a törvény alkalmazása elé. Szlovákia: A kormány beleegyezett, hogy a magyarországi pénzek a felvidéki magyar pedagógusok és szülők ált al alapított, a szlovák törvények alapján bejegyzett Pázmány Péter Alapítványhoz kerüljenek, s ez osztja majd szét a magyar tannyelvű iskolák igényei alapján. Kölcsönösségi alapon a magyarországi szlovákoknak juttatott pozsonyi kormánytámogatást a Magyaror szági Szlovákok Szövetségének Lipa (Hársfa) Alapítványa fogja kezelni. Románia: A jogszabály romániai alkalmazását előbb az Orbánkormány idején aláírt egyezménnyel, majd a 2003 őszén kötött kormányközi megállapodással sikerült biztosítani. Bukarest úgy a dta áldását, ha a nem magyar nemzetiségű román családtag (házastárs) nem kap úgynevezett hozzátartozói igazolványt, és nem lesz jogosult a státustörvény szerinti kedvezményekre. Azt is kikötötte, hogy a magyarigazolvány kiállításának teljes folyamatát Magy arországon kell lebonyolítani, s az igazolványok kizárólag Magyarországon használhatóak. Az őszi kormányközi megállapodásban a két ország egyetértett, hogy az Iskola Alapítvány romániai intézményeknek és magánszemélyeknek oktatási támogatást nyújthat etnik ai hovatartozástól függetlenül, pályázat útján. Ennek fejében a Magyarországon élő, román nemzetiségű magyar állampolgárok a külföldön élő román kisebbségre vonatkozó romániai jogszabályok szerinti támogatásban részesülhetnek.
