Reggeli Sajtófigyelő, 2003. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-12-01
7 Nem hozott áttörést, de kenyértörést sem az uniós alkotmány tervezetét megvitató nápolyi külügyminiszteri értekezlet - értékelte Kovács Lász ló a szombaton befejeződött találkozót. Kovács László szerint a nem intézményi problémák keretében magyar szempontból a leglényegesebb az volt, hogy a kisebbségi jogokra utaló formula benn maradt a tervezetben. A korábban kifogásokat emelő államok tud omásul vették ezt, csak a spanyol külügyminiszter kért jogi pontosítást - emlékeztetett az MTI jelentése szerint Kovács. Mikulás Dzurinda szlovák kormányfő ugyanakkor a pozsonyi diplomácia "óriási győzelmének” nevezte, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek kollektív jogairól szóló magyar elképzelésből csak a kisebbségi jelző maradt. Dzurinda szerint jóllehet, a kérdésben Nápolyban kompromisszumos megállapodás született, a szlovák siker ezzel együtt is egyértelmû, mert a végső megoldás szerint a nemzeti (a s zlovák szóhasználatban csakis "nemzetiségi”) kisebbség "kollektív jogainak nincs esélye az uniós alkotmányban”. A konklávén szó esett a keresztény gyökerek megemlítéséről is, de ez nem szerepel az olasz előterjesztésben konkrét javaslatként, ezért egyre k isebb az esélye az alkotmányba kerülésre. A megerősített együttmûködés, a védelmi politika kérdéseit munkavacsorán vitatták meg a külügyminiszterek, s az olasz elnökség szombati előterjesztésébe már belevette az előterjesztett németfranciabrit javaslatot . Szombaton vitatták meg első ízben a külügyminiszterek az intézményi kérdések teljes körét, az erre vonatkozó olasz összefoglalót. A magyar álláspont változatlan e kérdésekben: az egy biztos, egy szavazat elv érvényesítésére van szükség, s ezt támogatja a többség is. A minősített többségi szavazás tekintetében változatlanul vita van: Spanyolország és Lengyelország ragaszkodik a nizzai szerződésben megfogalmazottakhoz, míg az országok többsége a konvent által kidolgozott variációt fogadná el azzal, hogy a z úgynevezett kettős többség azonos szinten legyen. A jelenlegi tervezet szerint ugyanis egy döntéshez a tagállamok felének a támogatása kell, de csak akkor, ha a támogató tagállamokban él legalább az uniós lakosság háromötöde. Ezt a kettős többséget hozná k azonos szintre, vagy egységesen ötven vagy egységesen hatvan százalékra. Franco Frattini, az EU soros elnökségét ellátó olasz külügyminiszter a kétnapos értekezletet záró sajtóértekezletén a Reuters jelentése szerint "fontos előrelépésekről” beszélt az új alkotmány elfogadásával kapcsolatban, ugyanakkor elismerte, hogy a szavazási rendet illetően a vita feloldhatatlanabbnak tûnik, mint korábban bármikor. A lényeg az, hogy minél hatékonyabb és átláthatóbb legyen a szavazási rend - vélekedett Frattini, cáf olva ugyanakkor, hogy az olasz elnökség a döntés 2009re halasztását javasolta. vissza Az első akadályon túl vagyunk - Magyar szempontból is sikert hozott a nápolyi találkozó Világgazdaság [20031201] Az alapvető magyar tör ekvések szempontjából biztatóan alakulnak a leendő EUalkotmány körüli viták – derült ki a külügyminiszterek nápolyi találkozójának végére. Az első akadályon túl vagyunk – kommentálta Kovács László azt a tényt, hogy a tanácskozáson a részleges spanyol fenn tartástól eltekintve immár valamennyi állam támogatta – vagy legalábbis nem kifogásolta – a kisebbségekhez tartozók jogaira vonatkozó bekezdés elhelyezését az unió leendő alkotmányos szerződésébe. A soros olasz EUelnökség által asztalra tett verzió egyfel ől elhagyta ugyan a kollektív jogokra történő utalást, de a kérdéskört teljes egészében mellőző konventszöveghez képest immár külön is kitér a kisebbségek jogaira a rögzítendő alapvető értékek között. A téma exponálását eddig ellenző államok közül Szlová kia, Lett- és Észtország minisztere úgy nyilatkozott, hogy ilyen formában együtt tud élni a szövegtervezettel, Franciaország pedig nem hozta szóba a kérdést. Az egyetlen észrevételt Ana Palacio spanyol külügyminiszter tette, aki szerint ugyan elfogadható a szöveg megőrzésére irányuló magyar törekvés, ám annak tartalmát jogi szempontból még valamelyest pontosítani kell. A visszavonást azonban ő sem kérte, miközben számos újabb ország (így egyebek között Németország, Belgium és Románia is) felsorakozott az ak tív támogatók közé.
