Reggeli Sajtófigyelő, 2003. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-12-05
7 A kétnapos vita első napjának három vezérszónoka volt: Borisz Csilevics, a lett szocialista csoport vezetője, egyben az Európa Tanácsban a kisebbségi ügyek jelentéstevője, Tabajdi Csaba és Szájer József, a magyar FideszMDF csoport vezetője. Megállapítást nyert, hogy az EUnak nincs kisebbségi politikája, a közös jogrendben utalás sincs a nemzeti kisebbségekre. Tabajdi ezért történelmi jelentőségű fejleményként méltatta az idevágó ma gyar kezdeményezést, mert ha végül elfogadást nyer a leendő európai alkotmányban, akkor végre lesz az EU jogrendszerében olyan hivatkozási pont, amellyel harcolni lehet a nemzeti és etnikai kisebbségek jogaiért. Az olasz elnökség által javasolt megfogalmaz ásban a kisebbség szó előtt nem szerepel a "nemzeti" jelző, és nagyon fontos lenne, hogy bekerüljön, de ha ez nem sikerül, akkor is vonatkozni fog a nemzeti és etnikai kisebbségekre - vélekedett Tabajdi. Szájer példaként említette, hogy az unió elvárja a csatlakozó országoktól az Európa Tanács kisebbségvédelmi keretegyezményének a ratifikálását, amit azonban több tagállama - köztük Franciaország, Hollandia és Belgium - a mai napig nem tett meg. E kettős mércét nem a követelmények megszüntetésével le het felszámolni, hanem azzal, hogy az EU a saját maga számára is meghatározza a kisebbségek védelmét szolgáló közös normákat - mondta a magyar képviselő. Tabajdi szerint mind a három vezérszónok úgy ítélte meg, hogy a jelenlegi unióban a közvetlen kis ebbségvédelem nem olyan szintű, mint a tíz csatlakozónál. Ez paradox helyzet, mert az Európai Unió az országjelentésekkel komoly nyomást gyakorolt a tagjelöltekre és tulajdonképpen az uniónak köszönhető, hogy elmúlt 810 évben lényegesen előrehaladott a ki sebbségvédelem a tagjelölt országokban. Szájer kifejtette, hogy Skóciától DélTirolon át Finnországig a működő autonómiák sokféle, sikeres mintája megtalálható már, sőt a korábban rendkívül problematikus Balkánon is megindult a kiépülésük. Vannak tehát példák arra, hogyan lehet békés és demokratikus úton megoldani ezeket a problémákat - állapította meg. "Szájer József és én is azt javasoltuk - mondta Tabajdi, - hogy az EPben a külügyi bizottság foglalkozzon az unión kívüli kisebbségi ügyekkel, - ez nekünk Románia miatt nagyon fontos , az unión belüli kisebbségi ügyekkel pedig az állampolgári jogok bizottsága. Másrészt felmerült, hogy mi legyen a rendszeres megfigyeléssel és jelentésekkel, vagyis a monitorozással, ami a csatlakozással megszűnik. Jav asoltam, hogy továbbra is legyen monitorozás, és ezt vállalja magára az Európai Parlament, ha a bizottság nem teszi, de nemcsak a tíz új hanem mind a 25 tagállam vonatkozásában. Támogattam, amit Szájer József a konventben javasolt és ma is előterjesztett, hogy az EUban a régiók bizottságához hasonlóan legyen egy kisebbségek bizottsága." Tabajdi elmondta még, hogy Medgyessy Péter miniszterelnök az Európa Tanács parlamenti közgyűlésén felvetette, legyen egy nemzeti és etnikai kisebbségek európai központ ja budapesti székhellyel, és a brüsszeli értekezleten most felkérte a tíz új tagállamot, hogy működjenek ebben közre. Szájer is áttörésnek értékelte, hogy az EU alkotmányos szerződésének tervezetében megjelent a kisebbségek jogaira vonatkozó utalás. Úg y vélekedett, hogy erről a pontról például egy olyan tanulmány elkészítése felé lehetne továbblépni, amely európai szinten felmérné a kisebbségek helyzetét és problémáit. Ebből kiindulva lehetne megfogalmazni a további teendőket - állapította meg. vissza Állampolgársági hatástanulmány NSZ • 2003. december 5. • Szerző: G. G. A. Hatástanulmányt kér a kormányzattól az állampolgársági törvény megváltoztatásának következményeiről a négy parlamenti párt. A határon túliaknak adan dó magyar állampolgárság ügyében összehívott szerdai négypárti egyeztetésen elhangzott: mielőtt döntés születik, megnyugtatóan tájékozódni kell annak várható hatásairól, ezért az érdemi munka kezdetéig, január végéig szeretnék kézhez kapni a tanulmányt. Megtudtuk: több kormányintézményben dolgoznak háttértanulmányokon, és ezeket várhatóan a januárban esedékes Magyar Állandó Értekezlet idejére öntik végleges formába. Egyelőre nem tudható, hogy milyen demográfiai, politikai, gazdasági hatásai lennének az á llampolgársági törvény megváltoztatásának. Bekövetkezhete tömeges áttelepülés, kelle félteni magyarországi
