Reggeli Sajtófigyelő, 2003. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-12-05
5 A képviselő további fontos mozzanatnak nevezte, hogy a szerb miniszterelnök júniusban tett kijelentésével - amely szerint támogatja a vajdasági magyarok kettős állampolgárságát - nagy lendületet adott a Kárpátmede ncei magyar nemzetpolitika dilemmáinak megjelenítéséhez. Szerinte ez annak ellenére is elmondható, hogy azóta Zoran Zivkovic - állásfoglalását jelentősen módosítva - kizárta az etnikai alapú megkülönböztetést e téren. Németh Zsolt felhívta a figye lmet az e kérdésekről idén lezajlott európai politikai vitákra, amelyek részeként az Európa Tanácsban Andreas Gross szocialista képviselő által az autonómiáról előterjesztett jelentés "mérföldkőnek tekinthető a nemzetközi jog fejlődése szempontjából". A do kumentum többek között kinyilvánítja, hogy az autonómia nem az elszakadás, hanem a társadalmi stabilitás eszköze. A nemzetközi figyelem felkeltését szolgálta az a magyar javaslat is, amely szerint az EU új alkotmányos szerződésének a kisebbségek jogai ról is említést kell tennie. Ez kihívás volt a szomszédos országok diplomáciája számára, de az EU meghatározó tagállamait is gondolkodásra késztette a csatlakozási folyamat és a nemzeti kisebbségek helyzetének szoros viszonyáról - mondta Németh Zsolt. A szerződéstervezetbe bekerült megfogalmazás nem tükrözi ugyan pontosan az eredeti magyar törekvéseket, amelyek szerint a nemzeti és etnikai kisebbségek kollektív jogairól kellett volna említést tenni. A képviselő szerint azért jelent mégis áttörést, mert a kisebbségi jogok mind ez ideig egyetlen uniós szerződésben, semmilyen formában nem szerepeltek. Szerinte erről a pontról tovább lehet majd lépni; erre az adja a reményt, hogy az EUtagállamok gyakorlatában a kollektív jogok, sőt az autonómia általán osan elterjedt intézmény. A kérdés az, hogy a nemzeti gyakorlatoktól sikerüle valamilyen módon a közösségi normák felé elmozdulni. Az alkotmányos szerződésbe bekerült utalással a kisebbségvédelem ügye először jelent meg a közösségi normák szintjén, végső soron pedig ennek a "közösségiesítéséről" lenne szó - mondta. Arra a kérdésre válaszolva, hogy ez a több évtizedes uniós jogfejlődésben miért nem sikerült eddig, megállapította: még azok az országok is, amelyek belpolitikai megfontolásból engedtek az autonómiaköveteléseknek, nemzetállami keretek között tették ezt, és kerülni akarták, hogy e törekvéseknek nemzetközi hivatkozási alapjuk legyen. A mostani áttörés után azonban már joggal remélhető, hogy az utóbbi évtizedekben e téren kialakult normák a köz össégi jog részévé válhatnak - mondta Németh Zsolt. vissza BP0146 4 230 MTIk1038 Románia - a régiók szerepe - Réthy Imre az Erdélyi Riportban kod: vállalkozás/KULP/eu/NKSZ/GAZD fk: HU/RO ld: Bukarest, 2003. d ecember 4., csütörtök (MTI) - A magyar kormánynak kötelessége a határon túli magyar vállalkozókkal is szoros kapcsolatot ápolnia, segítenie őket abban, hogy minél felkészültebben állják majd a versenyt az Európai Unióban - fejtette ki Réthy Imre, a Gazdasá gi és Közlekedési Minisztérium közigazgatási államtitkára az Erdélyi Riportnak adott interjújában. A Kolozsvári hetilap legfrissebb, csütörtökön megjelent számában a tisztségviselő megállapítja: a határon túli magyar vállalkozóknak éppen olyan fontos a z uniós felkészülés, mint a magyarországiaknak, mégpedig azokban az országokban, amelyek belátható időn belül csatlakoznak az EUhoz. Azzal kapcsolatosan, hogy a térségben a legtöbb magyar tőkét Romániában fektették be, Réthy megállapítja: Erdélyben a magyar vállalkozóknak óriási helyzeti előnyük van, elsősorban a nyelvi, kulturális értékazonosság, a történelmi hagyományok miatt. Ezért a magyar tőkekihelyezések célországa a jövőben is Románia marad - tette hozzá az államtitkár. Az uniós csatlakozás közeledtével egyre fontosabb lesz a határon átnyúló regionális együttműködés - folytatta az interjúalany, példaként említve Magyarország esetében a burgenlandi vagy a szlovákiai régiókkal való együttműködést. Emlékeztetett: ott több közös turisztikai, ideg enforgalmi projekt kapott már uniós támogatást. Az államtitkár bízik benne, hogy hamarosan Erdélyben is beindulhatnak azok a projektek, amelyekben Magyarország egyes keleti megyéi romániai régiókkal, megyékkel közösen pályázhatnak uniós pénzforrásokra. Ebb en a folyamatban nagy előnyt jelenthet a korábban a nyugati határszakaszon megszerzett magyar tapasztalatok átültetése a keleti határra. Magyarország külön jelentőséget tulajdonít a tervezett romániai autópályáknak, különösen az északerdélyinek, amely még közelebb hozza majd a régiókat.
