Reggeli Sajtófigyelő, 2003. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-12-31
A békés időszak nem sokáig tartott: a politikai tevékenység helyett a pártnak hamarosan komoly erőfeszítéseket kellett te nnie a vajdasági magyar fiatalok védelmében, miután a Szlobodan Milosevics szerb exelnök befolyása alá kerülő volt jugoszláv hadsereg megkezdte véres akcióit a délszláv állam tagköztársaságai ellen. A kilencvenes évek elején a VMDKnak nagy szerepe volt a magyar fiatalok tömeges behívása elleni demonstrációk szervezésében. Az időközben párttá alakult VMDK autonómiakoncepciót készített, de abból semmi sem valósulhatott meg. Jóllehet 1993ban a párt akkori elnöke Ágoston András és a Belgrádba látogató Jeszen szky Géza volt magyar külügyminiszter Miloseviccsel is ismertette azt. A VMDK 1994ben válságba került, a platformok közötti nézetkülönbségek és személyi viszályok kikezdték a kezdeti egységet. Ágoston és a hozzá közel állók ugyan eltűrték a „házon belüli” másként gondolkodókat, de a platformok hivatalos megalakulását már nem. Az utolsó csepp a pohárban egy pénzügyi botrány volt. Az ügy maga alá temette Ágostont és az egész pártot. Kiderült, hogy egyes vezetők saját zsebre is dolgoztak a külföldről – így M agyarországról is – küldött pénzadományok elosztásánál. A helyzet tarthatatlanná vált, és 1994ben, Zentán megalakult a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ). Ágostont kivéve a párt valamennyi kulcsembere átpártolt a VMSZhez, amely azóta a vajdasági magyarok meghatározó és legfontosabb politikai erejévé vált. Élén Kasza József áll, aki az 1995ben autóbalesetben elhunyt első VMSZelnököt, Csubela Ferencet váltotta fel tisztségében. A Vajdaságban azóta öt párt alakult, amelyek közül négy politikailag súlytalan nak tekinthető. Egyesek azt próbálják elhitetni, hogy a vajdasági magyarság két táborra oszlott: az egyikük Kaszát és a VMSZt követi, a másik Ágostont, aki időközben új pártot alapított (a Vajdasági Magyar Demokrata Pártot, VMDP), miután a VMDKban a kile ncvenes évek második felében megbuktatták. Ez a valóságban nem így van. Míg elemzők szerint Erdélyben a Markó Béla vezette RMDSZ és a Tőkés László nevével fémjelzett Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács közötti ellentétekben a magyarországi politikai élet kétpól usos helyzete köszön vissza, a Vajdaságban ez a tendencia csak részben figyelhető meg. A délvidéki magyarság óriási többsége – az eddigi választási eredmények szerint – mindig a VMSZt támogatta. Megalakulása óta a VMSZ rendre sokkal több jelöltet juttatot t be a szerb és a vajdasági (tartományi) parlamentbe, mint bármely más magyar szervezet. Igaz, Ágoston pártjából is mindig bekerült egy. A vajdasági magyar pártok külön indultak a korábbi választásokon (illetve maradtak távol), mondván, ideje megbizonyoso dni, melyikük képviseli az igazi erőt. A megmérettetéseken rendre az derült ki, hogy ez a VMSZ, amelynek az előző szerb parlamentben hat mandátuma volt, és adott egy miniszterelnökhelyettest. A vasárnapi kudarc után először történik meg, hogy a szerbiai k isebbségeknek, köztük a magyaroknak nem lesz parlamenti képviseletük Belgrádban, amire még a Milosevicsidőkben sem volt példa. Nem tudni, változtatott volnae, ha a magyar pártok összefognak. vissza Aggódik Zágráb és Szarajev ó NSZ • 2003. december 31. • Szerző: Munkatársunktól
