Reggeli Sajtófigyelő, 2003. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-12-27
annak ellenére sem, hogy dec ember elsején az ügy szempontjából rendkívül fontos dokumentum jelent meg: Mádl Ferenc államfő állásfoglalása a kérdésről, amelynek nyomán négypárti egyeztetésre is összeültek a parlamenti pártok. A szakértői tárgyalások sikerében azért sem bízom különöseb ben, mert az állampolgárság belpolitikai kérdés, és a Külügy vezetését hajthatatlannak látom. A Bem rakpart egyébként októberben fellélegzett. Akkor Zoran Zivkovic szerbiai miniszterelnök budapesti tárgyalásai után azt mondta, hogy az etnikai alapon megad ott állampolgárság Szerbia és Crna Gora számára elfogadhatatlan (a nyilatkozathoz eurohalandzsát is mellékeltek, miszerint az elképzelés "ellentétes a XXI. századi Európa szellemével”, ami nagyon jól hangzik, de értelmetlen). Azt változatlanul nem tudni, m iért mondta ezt és milyen kérdésre válaszolva Zivkovic, ám ha nyilatkozatát komolyan vesszük, akkor a magyarországi törvényt is úgy kell módosítani, hogy az megfeleljen a szerbiai miniszterelnöknek. Hiszen, ha úgy tetszik, a magyar állam már most is - és e nnek jó ideje már - etnikai alapon ítéli oda az állampolgárságot: a magyar nemzetiségűek előnyt élveznek, amikor letelepedési engedélyért folyamodnak, illetve amikor honosításukat kérik. Zivkovic azt is mondta, egyezmény kéne a két ország között arról, hog y a kettős állampolgárság minden polgárt megillessen (és ez nem is lehetetlen: a megállapodás rögzíthetné, hogy bárki kérvényezheti a másik állam állampolgárságát, majd azt az illető állam - hatályos szabályai alapján - elbírálja és vagy megadja, vagy nem) . Budapest és a vajdaságiak szakértői tárgyalásaiba a horvátországi magyarok is szeretnének bekapcsolódni, és a Külügyminisztérium nem ellenzi ezt. Érdekes helyzet: Horvátország nem köti letelepedéshez a honosítást; az állampolgárság minden horvátot megill et. Az ottani magyaroknak vajon mit mond Budapest? Egyébként a szerb kormányfő mintha arra a kérdésre válaszolt volna, hogy mit szólna, ha a magyar állam kiterjesztené az állampolgársági törvényt a határon túl - jelen esetben a Vajdaságban - élő magyarokr a. Ez a felvetés azonban ostobaság, és nem is lehet cél: a magyar államnak nem osztogatnia kell az állampolgárságot, hanem lehetővé tennie, hogy azok is kérhessék, akik nem telepedtek le Magyarországon. Milyen alapon kérhetnék? Azért, mert magyarok. És eb be nehéz belekötni. Ha a jelenlegi megoldás nem lenne EUkonform, akkor meg kellene változtatni, márpedig erről nincs szó. És nem is diszkrimináció, ha az állam eldönti, kinek milyen kritériumok alapján ad állampolgárságot. A köztársasági elnök állásfoglal ása szerint "el kell választani a diszkriminációt az indokolt és elfogadható különbségtételtől”. A határon túli magyarok magyar állampolgárok leszármazottai: közük van a nemzethez, és lehet közük az államhoz is. Igen ám, de ha a vajdaságiaknak egyszerűbbe n adnák meg az állampolgárságot, akkor azt minden magyarra ki kell terjeszteni, akár az "amerikásokra” is. Igen. Sőt rájuk már kiterjesztették. Amikor Venezuelában rosszra fordult a helyzet, az ott élő magyarok egy része - több évtized után - visszatelepül t Magyarországra (Fordított exodus LatinAmerikából, Népszabadság, 2002. november 13.). November óta az Ukrajnában, illetve Szerbiában élő magyarok vízummal jöhetnek Magyarországra. A Külügy politikai vezetése - a maga szempontjából érthetően - nagy siker ként próbálta eladni, hogy a vízumot egyszerűen és ingyen megadják minden szerbiai, illetve ukrajnai kérelmezőnek. Ez természetesen részben siker és jó hír. Csakhogy: Magyarország az EUcsatlakozás után kénytelen lesz azon dolgozni, hogy mielőbb megfelelje n a schengeni követelményeknek. Ez elemi érdeke lesz - ám a schengeni egyezményhez való csatlakozás egyúttal az ingyenes nemzeti vízum végét is jelenti majd. Az állampolgárság egyszerűsített megadása előtt nyilván mérlegelni kell a döntés hatásait, ám att ól tartok, az elképzelés előbb vérezhet el a szocialisták egy részének hajthatatlanságán, mint azon, hogy túl sokan települnének át. Mitől félnek? A szavazóktól. Akik ellenzik az állampolgárság egyszerűsített megadását, két feltevésből indulnak ki. Az egy ik az, hogy mindegyik határon túli magyar potenciális jobboldali-
