Reggeli Sajtófigyelő, 2003. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-12-02
12 Ugyanilyen kevéssé merülnek fel kényszerítő jogi akadályok a hátrán yos megkülönböztetés tilalmával kapcsolatban, hiszen el kell választani a diszkriminációt az indokolt és elfogadható különbségtételtől. Az állampolgársági kötelék természete ugyanis megköveteli az államoktól, hogy bizonyos kritériumokat állapítsanak meg az állampolgárság elnyerése feltételéül. Ezek a kritériumok adott esetben kedvezőbb elbánáshoz vezethetnek. Az indokolt különbségtételnek vagy kedvezőbb elbánásnak gyakori példája a nemzeti nyelv és az alapvető alkotmányos szabályok ismeretének megkövetelése a honosításhoz, valamint a leszármazás alapján az állampolgárság könnyített megszerzése. Az Európai Unió joga alapvetően a tagállamokra bízza annak megállapítását, kit tekintenek saját állampolgáruknak. A maastrichti uniós szerződéshez fűzött 2. szám ú nyilatkozat értelmében "minden esetben, amikor az Európai Közösség Alapító Szerződése valamely tagállam állampolgárára utal, annak kérdését, hogy egy személy valamely tagállam állampolgárae, kizárólag az érintett tagállam belső jogára utalással kell eld önteni." Ez az alapelv az Európai Bíróság gyakorlatából következő módon kettős állampolgárokra is vonatkozik. Miután pedig a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz való csatlakozásáról szóló megállapodásból ezzel ellentétes szabály nem vezethető le, joggal állítható, hogy az uniós jog alapján a Magyar Köztársaság is szabadon állapíthatja meg állampolgársági szabályait. 5. A jogi lehetőségek ismerete természetesen csak kiindulópontul szolgálhat az állampolgársági szabályozás módosítása nemzetpoli tikai összefüggéseinek tisztázásához. A köztársasági elnök meggyőződése szerint a Magyar Köztársaság akkor jár el helyesen, ha egyidejűleg elősegíti a szomszédos államokban élő magyaroknak a magyar nemzethez való tartozását és a szülőföldjükön való boldogu lását, valamint erősíti magyar nemzeti azonosságtudatát. Az ügy érdemében való döntés feltételezi annak a körültekintő megvizsgálását, vajon a magyar állampolgárság megszerzésének könnyítése előmozdítjae e célkitűzések mindegyikének az elérését. Különösen fontos, hogy egy ilyen irányú módosítás ne ösztönözze elvándorlásra az érintetteket. A magyar nemzetpolitika számára ugyanis konszenzuális alapelv volt az elmúlt 13 évben, hogy a határon túli magyarok boldogulását szülő- és lakóhelyükön kell előmozdítani, elismerve természetesen mindenkinek a jogát arra, hogy boldogulását a saját elképzelései szerint keresse. A szülőföldön való boldogulás lehetősége szempontjából kiemelkedő cél, hogy a könnyített eljárással létrejövő kettős állampolgárságú státus ne n ehezítse meg a magyar nemzeti kisebbség tagjainak helyzetét a nekik otthont adó szomszédos országban. Ez pedig úgy segíthető elő, ha a magyar állampolgársági szabályok módosítását a szomszédos országgal kötött kétoldalú nemzetközi megállapodás kíséri, mely rendezi a magyar állampolgársággal is rendelkező magyar nemzeti kisebbségek jogállását. A magyar állampolgársági szabályok módosítása emellett együtt kell hogy járjon a kedvezménytörvény megfelelő módosításával, hiszen jelenleg a magyar állampolgársá g kizárja a kedvezménytörvény által nyújtott előnyök igénybe vételét. 6. A fentiekre - különösen a kérdés nemzetpolitikai aspektusaira tekintettel - a felmerült igények teljesítéséhez szükségesnek látszó törvénymódosítások következményeinek tisztázása és hatékonyságuk biztosítása érdekében a köztársasági elnök szerint szükségesnek mutatkozik a kérdést a Magyar Állandó Értekezlet elé terjeszteni. Ez az a fórum, ahol a magyar kormány és a magyar politikai pártok, illetve a határon túli magyarok szervezete i közösen, valamennyi fontos szempont figyelembevételével nyilváníthatnak véleményt ilyen jellegű kérdésekről. vissza BP0251 4 130 MTIb2010 EU/Fidesz - Orbán: tyúklépés a kisebbségek ügyében kod: eu/PART/diplomácia/KU LP/BELP/NKSZ fk: HU/IT ld: Budapest, 2003. december 1., hétfő (MTI) - A kisebbségek ügyében előrelépés történt, de egyelőre csak egy tyúklépés, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok személyekhez kötődő elismerése szerepelhet majd az EUalkotmá nyban - mondta Orbán Viktor, a Fidesz elnöke hétfőn Budapesten újságíróknak, miután az EUtagállamok Magyarországra akkreditált nagyköveteivel folytatott megbeszélést, az olasz uniós elnökség kezdeményezésére. Érthetetlen számunkra, hogy az EU miért en nyire távolságtartó, óvatos a kisebbségek kérdésében, hiszen más európai intézményekben sokkal egyértelműbben és határozottabban fogalmaznak az alapdokumentumok a nemzeti kisebbségeknek akár a kollektív jogairól is - fogalmazott a volt miniszterelnök, aki az Európa Tanács és az EBESZ korábbi vonatkozó dokumentumaira hivatkozott.
