Reggeli Sajtófigyelő, 2003. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-12-20
8 A nemrégen átadott iskola aulájában mozgatni lehet a nagy üvegfalat, így jó idő esetén hatalmas teret tudnak nyitni a szabadba. Az ebédlő jobbfajta étteremnek is elmegy, a konyháról nem is beszélve. A szakácsok egy kis hőmérőt szúrnak az étekbe, ez digitálisan kijelzi, hogy a hús elértee a kívánatos puhaságot. Külön zöldség- és húsfeldolgozó pultok vannak, s nagyon szigorú egészségügyi szabványoknak kell megfelelniük. Az iskola mellett kosárlabda, kézilabda- és egy egészségesen zöldellő focipálya van. A látvány után még inkább értem, miért tudott a szlovén labdarúgás szinte csúcsközelbe jutni. Mivel Szlovéniában mindenkinek ugyanolyan joga van iskolába járni, a fogyatékosoknak is, alapvető követelmény, hogy akadálymentesítve legyen az intézmény. Liftet szereltek fel és fotocellás ajtókat. A tanterme k barátságosak, hatalmas, világos ablakokkal, minden gyereknek külön pad jár. Remek a felszereltség: a technika- és rajzteremben például kerámiák kiégetésére szolgáló kemence, hőformáló, lemezvágó és egyéb gépek. Az iskolában kábeltévé, videohálózat, a szá mítástechnikateremben a legmodernebb komputerek sorakoznak. A dobronaki iskola Szlovénia első tíz olyan településének intézményei közé tartozik, ahol a számítógépeket délutánonként bárki korlátlanul igénybe veheti. Mindenki szabadon használhatja az intern etet, száz oldalt pedig ingyen nyomtathat ki, mindössze alá kell írnia egy papírt, hogy az informatikai minisztérium statisztikusai majd összegezni tudják a kihasználtságot. "Az iskolát Dobronak község és a magyar önkormányzati közösség alapította, de a költségek jelentős részét az állam fedezi - mutatja be az intézményt Szolarics László igazgató. - A nemzetiségi törvénynek és az alkotmánynak köszönhetően a szlovén és a magyar egyenrangú nyelvnek számít, így a tanítás két nyelven folyik. Alsó tagozatban két pedagógus van az osztályban, az egyikük óvónő. Az egyik tanárhoz szlovénul, a másikhoz magyarul szólhatnak a tanulók. Csak olyan tanárokat alkalmaznak a kétnyelvű iskolákban, akik mindkét nyelvet jól beszélik. Az alsós osztályokban még kétnyelvűek a t ankönyvek, hatodik osztálytól már szlovén tankönyvekből tanítanak. A Magyarországon forgalomban lévőket is használjuk, és magyar nyelvű kivonatokat is készítünk belőlük - mondja az iskolaigazgató. - A gyerekek megválaszthatják, hogy melyik nyelven feleln ek. Szabadon dönthetnek arról is, hogy melyik nyelvet akarják emelt szinten tanulni, és érdekes módon sok szlovén anyanyelvű is a magyar mellett dönt. Azt is választani lehet, hogy ki melyik nép történelmével akar behatóbban foglalkozni. A magyar oktatási minisztériumhoz is pályázunk taneszközökért, pedagógusaink nyáron Budapesten a Fővárosi Pedagógiai Intézetben vesznek részt továbbképzésen” - sorolja az iskola vezetője. A magyarok a legszegényebbek Jugoszlávia legfejlettebb tagállama Szlovénia volt. A kis délszláv országban a magyarok által lakott Muravidéken a legalacsonyabb az életszínvonal. Korábban jelentős textil- és vegyiparral települt ide, de a gyárak Muraszombatra költöztek, az olajmezők pedig kimerültek. A munkanélküliség húsz százalék felett van. Az önállóság előtt nagyon sokan Németországban vagy Ausztriában vállaltak munkát. Az ingolstadti Audigyárban sok jugoszláviai magyar is dolgozott. Az agrárvidéken nagyon kicsik a parcellák, a szőlőtermesztésnek – kedvelt fajta az olaszrizling és a szürkebarát – nincsen piaca. Szlovénia gyógyszeripara a mai napig is 22 milliós piacra termel, s a volt jugoszláv tagköztársaságok nemigen tudnak fizetni, bort adnak a gyógyszerekért cserébe. A szlovén és a magyar állam oktatási és kulturális megállapodás a értelmében évente hat muravidéki magyar nemzetiségû diák mehet magyar egyetemekre. Cserébe Rábavidéki szlovénok mennek tanulni az anyaországba. Egy ideje a muravidékiek nem tudják betölteni a kvótát, évente mindössze kéthárom gyerek kerül a magyar fels őoktatási intézményekbe. Sok szlovéniai magyar jár középiskolába Nagykanizsán, Zalaegerszegen, Kőszegen vagy Körmenden. A Muravidéken egy kétnyelvû középiskola és öt általános iskola van. A viszonylag rossz gazdasági körülmények között élő magyarság számár a ezek fontos megtartó erőt jelentenek. Aki elköltözik a magyarok lakta részekről, az általában el is veszíti az identitását. Magyarigazolvánnyal
