Reggeli Sajtófigyelő, 2003. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-12-20
5 A cseh alsóház első olvasatban elfogadta az ellenzéki Polgári Demokrata Pártnak (ODS) azt az indítványát, hogy kárpótolják a Varsói Szerződés öt tagállama 1968as csehszlovákiai inváziójának áldozatait. Reális az esély, hogy januá rban olyan törvényt alkotnak, amelynek eredményeképpen egymillió koronát – hozzávetőleg nyolcmillió forintnak megfelelő összeget – kapnak a katonai megszállás áldozatainak özvegyei vagy utódai. Félmilliót pedig azok kapnak, akik súlyos, tartós következmény ekkel járó sérüléseket szenvedtek. Százezer korona járna a kisebb sérülésekért. A jogszabály csupán a jelenlegi cseh állampolgárokra vonatkozna. Néhány kormánypárti képviselő azt kifogásolta, hogy a cseh államnak kell majd fizetnie. – Az lenne a helyénvaló , ha a kárpótlást a Csehszlovákiát megszálló országoktól, illetve jogutódjaiktól kérnénk – vélekedett Pavel Dostál szocdem (CSSD) párti kulturális miniszter. Többen pedig a kárpótlás összegét sokallták, azt hangoztatva, hogy a második világháború áldozatai ennél jóval kevesebb kárpótlást kaptak. A szovjet hadsereg – NDKbeli, bolgár, lengyel és magyar katonai kontingens bevonásával – 1968. augusztus 21én vonult be Csehszlovákiába. Hivatalos magyarázat szerint internacionalista segítséget kívánt nyújtani a szocializmus megvédéséhez. Az invázió egy év múlva Alexander Dubcek, az akkori prágai reformkommunista mozgalom vezéralakjának leváltásához, teljes politikai elszigeteléséhez és a Gustáv Husákféle ún. normalizációhoz vezetett. Ennek során több mint tízez er személyt menesztettek az állásából. A megszállás a néhai Csehszlovákiában hetvenkét halálos áldozatot követelt, csaknem háromszázan pedig egész életükre kiható, súlyos sérüléseket szenvedtek. vissza Határon túliak tanulnak a CEUn Népszava 2003. december 20. A Külügyminisztérium ezentúl tanévenként öt határon túli magyar fiatal szakirányú képzé sét támogatja pénzügyileg a fővárosi KözépEurópai Egyetemen (CEU). Ezt tartalmazza az az együttműködési megállapodás, amelyet Kovács László külügyminiszter és Yehuda Elkana, a CEU rektora írt alá pénteken Budapesten. A külügyminiszter az aláírást követően elmondta: Magyarország EUcsatlakozása szükségessé teszi, hogy a külpolitikát korszerű Európapolitikai koncepció mentén alakítsák, és ennek szerves része a kutatással és képzéssel foglalkozó egyetemekkel való együttműködés. A megállapodás alapján kutatás i együttműködés jön létre a külügyi tárca és a CEU között az Európai Unió és a kelet- és délkeleteurópai térség viszonyára, valamint az EU és a globalizáció viszonyára vonatkozóan. vissza Iliescu az RMDSZt dícséri Népszava 2003. december 20. Ion Iliescu, Románia elnöke egy tévényilatkozatában elfogadhatatlannak mondta az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) megalakítását és méltatta a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ezzel kapcsolatos álláspontját. A román kö zszolgálati televíziónak nyilatkozva Iliescu a többi között kijelentette: "Számomra elfogadhatatlannak tűnik az EMNT megalakítása, s örültem, hogy az RMDSZ realista álláspontra helyezkedett ebben az ügyben, az európai fórumok pedig semmiképpen sem fogadják el ezt a formulát". A román államfő "a Székelyföld létrehozásáról" úgy vélekedett, hogy az "etnikaiterületi autonómia kifejezése", amely egyáltalán nincs összhangban az európai szellemmel. Hozzátette: Romániában nincsenek "etnikailag tiszta enklávék", s különben is az egész elképzelés "az etnikai tisztogatás bizarr ötletéhez vezet". "Székelyföldnek nevezik magukat, s akkor az ottani románok micsodák, ők kiéi?" - tette fel a kérdést Iliescu. Az EMNT december 13án alakult meg Kolozsváron, két hónappal k orábban pedig Sepsiszentgyörgyön létre jött a Székely Nemzeti Tanács (SZNT). Mindkét szerveződést az RMDSZ úgynevezett "belső ellenzékének" Tőkés László református püspök köré tömörült képviselői hozták létre. vissza
