Reggeli Sajtófigyelő, 2003. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-12-18
12 A politikus az "európai mintájú autonómiák" közé sorolta például a finnországi svédekét vagy a déltirolit. "Elég , ha csak erre utalok, és világosan megérthetjük, hogy merre is van a történelem főutcája" - hangoztatta. Tőkés László azt hangsúlyozta, hogy 1996ban, az első magyarmagyar csúcstalálkozón kiadott közös nyilatkozat egyik legfontosabb passzusa is az au tonómiára vonatkozott. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) jelenlegi vezetőinek politikájával szembekerült református püspök kitért arra, hogy az RMDSZ programjának is kulcspontja a háromszintű autonómia megteremtése. Korszakos jelentőség űnek nevezte a politikus a határon átívelő nemzetegyesítés politikáját, amelyet az Orbánkormány hirdetett meg. "Ez megbicsaklott az utóbbi másfél évben, de nem állt le teljes mértékben" - mondta Tőkés László, aki szerint az autonómia gondolata új lend ületet adhat a határon átívelő nemzetegyesítés programjának. vissza Állampolgár lehet minden magyar? NSZ • 2003. december 18. Teljes körű állampolgárságot kell biztosítani minden külföldön élő magyar nemzetiségűnek, aki azt igényli – egyetértés alakult ki ebben a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) állampolgársági és önkormányzati szakbizottságának tegnapi, budapesti ülésén. A tanácskozás részvevői úgy vélték: egyéni alapon kell megvizsgálni a magyar állampolgárság megítélés ének lehetőségét. Várhatóan a horvátországi magyarok is bekapcsolódnak abba az – októberben megkezdett – szakmai egyeztetésbe, amelybe eredetileg a vajdasági magyarok képviselőit vonták be. Tegnap kiderült: a Külügyminisztériumnak ez ellen nincs kifogása. A vajdasági magyar pártok és a hazai külügyi szakértők már kétszer is tárgyaltak az állampolgárság megadásának lehetőségeiről – megegyezés még nem született. Az újabb tárgyalási fordulóra januárban kerülhet sor. A vajdaságiak az ügy mielőbbi lezárását sürg etik. Az öt délvidéki magyar párt szerint az volna a legcélszerűbb, ha a magyarországi állampolgársági törvényt úgy változtatnák meg, hogy az állampolgárságot könnyebben meg lehessen ítélni. A vajdaságiak teljes körű állampolgárságot akarnak, de Magyarorsz ágra nem kívánnak áttelepülni. Kezdeményezésük nagy visszhangra talált Horvátországban és Romániában is. A horvátországi magyarok egyetlen, parlamenti képviselettel is rendelkező pártja, a HMDK már kérte is a magyar állampolgárság megadását, magyarországi letelepedés nélkül. Mádl Ferenc államfő kérésére nemrég jogtudósokból álló csoport vizsgálta az ügyet. Tanulmányuk kimondja: a jog nem zárja ki a magyar állampolgárság megadását a határon túli magyar közösségek tagjainak. A tervek szerint a jövő év elején összehívják a MÁÉRT ülését, ahol a hazai és határon túli magyar pártok vitatják meg a kérdést. Tegnap ötvenezer vajdasági magyar polgár aláírását nyújtották át Budapesten a délvidéki magyar pártok vezetői BálintPataki Józsefnek, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnökének és Szabó Vilmosnak, a Miniszterelnök Hivatal politikai államtitkárának. Kasza József, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Szövetségének elnöke az átadáskor elmondta: remélik, hogy a köztársasági elnök reményt keltő nyilatkozata után mielőb b pozitív döntés születik. – Nem kérünk alamizsnát, nem kívánunk tehertételt jelenteni a magyar adófizetők számára – tette hozzá Kasza, aki szerint a magyar állampolgárság megadása nem az elvándorlást, hanem a határon túli magyarság megmaradását segítené. vissza Az RMDSZ elnöke elítéli a rendőrállami módszereket NSZ • 2003. december 18. • Szerző: Tibori Szabó Zoltán Markó Béla lapunknak nyilatkozva élesen tiltakozott az ellen, hogy a román hatóságok fellépjenek az Erdélyi Mag yar Nemzeti Tanáccsal szemben – amellyel az RMDSZelnök egyébként nem ért egyet.
