Reggeli Sajtófigyelő, 2003. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-12-18
7 Szabó Vilmos államtitkár a kettős állampolgárságról és az autonómiáról Árnyaltabbá vált a magyar kormány hozzáállása Néhá ny nappal ezelőtt A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága - Anyanyelvi Konferencia rendezvényén jelen volt és felszólalt Szabó Vilmos politikai államtitkár, a magyar Miniszterelnöki Hivatal azon munkatársa, aki többek között a határon túli magyarok ügyével foglalkozik. Ebből az alkalomból exkluzív interjút adott lapunknak. * Államtitkár úr, az ön felszólalásából egy sokkal árnyaltabb hozzáállás bontakozott ki a határon túli magyarok kettős állampolgárságával kapcsolatban annál, mint amit korábban az MSZP vezetői, a kormány tagjai megjelenítettek. Valóban változott némiképpen a viszonyulásuk ahhoz, amit legelőször a vajdasági magyarok igényeltek? - Nézze, valójában meglepetésként érte ez az igény a magyar kormányt. Ebbe szerencsétlenül még a nyár bek övetkezte is belejátszott, így aztán az első egykét hétben nem a kellő súllyal foglalkoztunk a kérdéssel. Amikor a közjogi méltóságok, a köztársasági elnök, és Szili Katalin nyilatkozott erről, és a miniszterelnök is kifejtette véleményét, akkor már való ban fölmerült az elemzés igénye. Ezt nem a politikai vita kedvéért mondom, de visszanézni nincs mire, hiszen az eddigi kormányok sem foglalkoztak ezzel. Mindenkiben felmerül az a dilemma, hogy a kettős állampolgárság megadása mennyiben segíti elő a kivándo rlást? Tehát a határon túli magyar közösségek szülőföldön való megmaradása szempontjából igen kétséges az intézkedés hatása. Ez a gond a kormány gondolkodását is befolyásolja, de az ellenzék is töpreng ezen. A köztársasági elnök úr közzétette azt az elemzé st, ami egyes jogi szakértők véleményét tartalmazza, abban is mindez benne van. Az is, hogy a kettős állampolgárságnak nincs jogi akadálya, nem mond ellent feltétlenül a nemzetközi, európai uniós jogi gyakorlatnak, de az is, hogy lehet, nem is erről kellen e beszélni, hanem csak az állampolgárság megszerzését kellene könnyíteni. Az MDF kezdeményezése már kifejezetten ilyen irányú. Talán azt a törvényt kellene felülvizsgálni, ami ezt a procedúrát szabályozza. Ugyanakkor a kényes kérdéseket nem lehet megkerüln i. Hiszen valójában ha kettős állampolgárságot adunk, akkor az teljes értékû kell legyen. Nem tudom elképzelni azt a bizonyos külhoni állampolgárságot, aminek igényléséhez az RMDSZ korábban aláírásokat gyûjtött. Most valóban az az álláspontunk, hogy ha van közös gondolkodási lehetőség, akkor vizsgáljuk meg ennek a nemzetközi vonatkozásait, és azt is, hogy a szomszédainkkal ápolt kapcsolatrendszerbe ezt hogyan lehet beilleszteni. És természetesen az érintett közösségekkel együtt kell kidolgozni valamilyen ál láspontot. Az egyes határon túli közösségek másként viszonyulnak a témához. Én megértem, hogy a vajdaságiak traumaként élték meg Jugoszlávia felbomlását, veszélybe került egzisztenciájuk. Tehát náluk egyszerûen arról van szó, hogy biztonságérzetet adna nek ik, ha kezükben lenne egy magyar útlevél, ami akár a menekülésüket is lehet ővé teszi, ha erre lenne szükség. Tehát azt gondolom, hogy az uniós, a szomszédsági és a magyar viszonylatban meg kell vizsgálni a kérdéskört. Arra biztosan nincs lehetőség, hogy a kormány azt mondja: a történelmi Magyarország területén korábban élt magyar ok leszármazottai alanyi jogon állampolgárságot kapnak. Érzelmi síkon megértem ezt az igényt. De a történelem, a politika, a nemzetközi jog az érzelmeket nem mindig úgy veszi figyelembe, mint ahogy azt egyesek szeretnék. Én abszolút megértem Kasza Józsefet , amikor azt mondja, hogy neki ez jár. De amikor elveszítettük az els ő és második világháborút, amikor megszálltak minket akik megszálltak, meg itt ültek a nyakunkon, minket sem kérdeztek meg afelől, hogy maradhatnake... Szóval én most egy konszenzusra való törekvés kezdetét látom, időt kell szánni az elemzésre. Szerintem jó egy év múlva, egy vagy két MÁÉRT után, ahol erről tárgyalunk, kikristályosodhat egy közös álláspont. A szakembereknek kell ezzel foglalkozniuk. * Az államelnök védnöksége alatt újabb tárgyalás lesz erről. Ha teszem azt mégis az a megoldás körvonalazódn a, hogy a magyar állam hajlandó kettős állampolgárságot adni a határon túli magyaroknak, akkor a szomszédos államokkal egy ugyanolyan kínos huzavonára kellene számítanunk, amint az a kedvezménytörvény esetében történt?
