Reggeli Sajtófigyelő, 2003. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-12-17
10 A Dunáv al kapcsolatos feladatokat koordináló tárcaközi bizottság munkáját civil és tudományos szervezetekből, a négy parlamenti párt képviselőiből és az érintett megyék közgyűléseinek elnökeiből álló grémium segíti. A Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter e lnökletével ülésező - a környezetvédelmi tárca (KVM) mellett a külügyi (KM), a földművelésügyi (FVM), a gazdasági tárca (GKM) és a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) képviselőiből álló - bizottság alakuló ülésén kinyilvánította: elsődleges céljának tekinti a há gai nemzetközi bíróság döntéséből fakadó feladatok végrehajtását, azaz megegyezést Szlovákiával a hágai ítélet alapján. A nemzetközi bíróság döntése értelmében Magyarországnak nem kell építenie alsó vízlépcsőt, Szlovákia viszont fenntarthatja a Duna eltere lésével működtetett bősi erőművet. Örülünk, hogy végre megalakult a bizottság, de munkája kapcsán vannak aggodalmaink - mondta érdeklődésünkre TuriKovács Béla (Fidesz). A parlament környezetvédelmi bizottságának az elnöke elsősorban a rendezési koncepció és a tárgyalásokat megalapozó vizsgálatokhoz, felmérésekhez szükséges források hiányát kifogásolta. Tény, hogy a napokban a Dunáról megjelent 1122. számú kormányhatározat nem sok konkrétumot tartalmaz. Megszabták benne a tárcaközi bizottság összetételét, a magyarszlovák tárgyalásokat vezető kormánymegbízott és a hágai per magyar képviselője kinevezésének határidejét (2004. január 15e, illetve 2003. december 15e). A harmadik pont egy rehabilitációs program elkészítését írja elő jövő szeptemberre, míg a negyedikben eltöröltek szinte minden korábbi Dunával kapcsolatos rendelkezést. Az új kormányhatározat és a tárcaközi bizottság első ülése azt mutatja, hogy a Medgyessykormány semmiféle konkrét megoldási tervvel nem rendelkezik a bősi konfliktus rendezésé re - hangoztatta TuriKovács, aki ezért is érthetetlennek tartotta a korábbi határozatok eltörlését. A bizottsági elnök azt is kifogásolta, hogy a kormány nem biztosít elegendő forrást a megfelelő szakmai tervek kidolgozására. Adataink alátámasztják az el lenzéki kritika jogosságát. A kabinet jövőre összesen 45 millió forintot különített el az illetékes tárcáknál (KVM, KM, MEH) a bősi feladatokra. Harmadannyit, mint amennyivel az előző ciklusban Székely László dunai kormánybiztos, illetve hetedannyit, mint amennyivel Nemcsók János egy évben rendelkezett. Ennyi pénzből aligha lehet valóban alapos, a kétoldalú tárgyalásokon képviselhető koncepciót megalapozó vizsgálatokat, felméréseket, tanulmányokat finanszírozni, hangoztatta TuriKovács Béla. A Bősügyben r égóta aktív fellépést követelő zöldmozgalmak kedvezően fogadták a tárcaközi bizottság létrehozását - mondta érdeklődésünkre Hajósy Adrienne, a Magyar Környezetvédők Társaságának elnöke. Azt viszont kifogásolták, hogy információik szerint a testületben felb ukkantak olyan személyek is, akik korábban - segítve Nemcsók János működését - komoly károkat okoztak az országnak. vissza 567 nap tétlenül Magyar Hírlap MHálláspont 2003. december 17. Ak ár tapsolhatnánk is a bősi tárcaközi bizottság tegnapi megalakulásának, ha nem tudnánk, hogy 1. A Medgyessykormány megalakulása óta egészen pontosan ötszázhatvanhét nap telt el tétlenül Dunaügyben. 2. Csak egy tárcaközi bizottság jött létre, program, k oncepció még nem készült a bősi konfliktus rendezésére. 3. Nem jelölték még ki a magyarszlovák tárgyalások vezetőjét sem. Nehéz megérteni, hogy mit miért (nem) tett az MSZPSZDSZkoalíció Dunaügyben az elmúlt másfél évben. Talán a Hornkormány bukásáho z nagyban hozzájáruló Nemcsókféle kormánybiztosság kétbalkezes tevékenysége vagy a saját program hiánya lehetett az oka, mindegy. Tény, hogy Medgyessyék lényegében mintha megszűntnek tekintették volna a bősi konfliktust. Az előző kormány dunai adminisztrá cióját még tavaly nyáron szélnek eresztették, iratait elsüllyesztették, de senkit és semmit nem tettek a helyükre. Pedig a jelenlegi helyzet nem nekünk, hanem a szlovákoknak kedvez. Miközben ők Bősön áramot termelnek, nálunk a vízhiány miatt immár több mi nt egy évtizede sorvad a Szigetköz. Míg mi törlesztjük Ausztriának a vízlépcső építésére felvett hiteleket, egyedül Szlovákia részesül az erőmű által termelt áramból, hasznosítja a tőlünk elterelt Dunavizet. A tétlenség azért is nehezen magyarázható, mer t soha nem volt olyan jó esély a megegyezésre, mint most.
