Reggeli Sajtófigyelő, 2003. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-11-08
Tehát az RMDSZ nem tudja elkép zelni, hogy a két választás között egyeztessen az esetleg kérdésessé váló parlamenti képviseletet megmentéséért? De, véleményem szerint nem válik ez kérdésessé. S nem tudom, kivel kellene tárgyalni. Lehet, hogy egyikmásik kiérdemesült politikus úgy érzi, neki most vissza kellene kerülnie az RMDSZbe, és ehhez valamilyen tárgyalásokat akar kezdeményezni, de én nem így látom. Persze fogunk tárgyalni fiatalokkal, hogy közülük minél többet behozzunk az önkormányzatokba vagy a parlamenti csoportokba, de nem tu dom, miért kellene egyezkednünk az RMDSZből kikopott politikusokkal. vissza Komárom központ akar lenni Magyar Hírlap 2003. november 8. Szerző: Éber Sándor Nicosia, Sátoraljaújhely - vagy egykor Berlin - területén két or szág osztozik, hasonlóan Komároméhoz, ezt nemcsak a Duna, hanem a magyarszlovák határ is kettéválasztja. A szlovák oldalon a révkomáromiak abban reménykednek, hogy az uniós csatlakozás után a város kettős irányítás alatt újra egyesülhet. Jókai, Lehár, Kla pka városa már nemcsak a hatalmas erődrendszerrel próbálja csalogatni a turistákat, hanem az Európa udvarral is. A helyiek és a turisták kedvelik az új építményt, a butikosok és a vendéglátósok pedig azt remélik, hogy az uniós csatlakozás után vörösebbre d örzsölhetik elégedettségükben a tenyerüket. Fel, fel, vitézek, a csatára! - trombitálja rendületlenül egy hetyke magyar huszárlegény a Klapkaindulót a komáromi városháza óratornyában. A Szlovákiához tartozó város szépen felújított főterén büszkén áll Kla pka György szobra. Az ő irányításával még a világosi fegyverletétel után is ellenállt a hatalmas erődítmény. Komarno történelmi belvárosa tele régi, szép épületekkel, de sajnos nem mindegyik felújítására volt pénz. A szocialista érában itt is megépültek a típuslakótelepek - ezek most még a magyarországi panelházaknál is reménytelenebb állapotban vannak , de szerencsére a történelmi belvárosban itt nem volt akkora a rombolás mint másutt. A rendszerváltozás és a csehektől való elválás után nyílt lehetőség ar ra, hogy a történelmi belváros egy része megújuljon. Komárom azonban már nemcsak régi épületeivel és a valamikor bevehetetlen erődrendszerével hívja fel magára a figyelmet, hanem a 2000ben megnyitott - és még mindig épülő - Európa udvarral is. Ez az impo záns építmény a történelmi belvárosban kapott helyet, a Megye utca és a Jókai utca, a városháza, az igazságügyi palota és a Zichypalota közvetlen közelében. A kikövezett, szökőkutas tér olyan benyomást kelt, mint egy középkori németalföldi vagy Hanzaváro s főtere. A házak homlokzata más és más nemzet stílusjegyeit hordozza, az egész együtt mégis szerves egységet alkot. Nemcsak az idők folyamán államalkotóvá lett nemzetek - norvég, holland, ukrán, észt, olasz, német, román - építményei kaptak itt helyet, ha nem az olyan népekéi is, mint a walesi, skót, ciprusi, fríz és az erdélyi magyarság, de még vatikáni épület is van. A hovatartozást a színek is jelzik. Az ír ház természetesen zöld, a görög kékfehér, az angol vörös, a spanyolon pedig piros és sárga csempé k vannak. Hosszasan lehet csemegézni az épületek apróbb részletein is, a vízgyûjtőkön, vízköpőkön, a toronydíszeken, a csúcsdíszeken, a tornyokon vagy a lámpatartókon. A magyar ház a szlovák és az osztrák között kapott helyet, utalva az OsztrákMagyar Mon archia időszakára, a békés egymás mellett élésre és az egymásrautaltságra. Homlokzatát tulipánok díszítik, a tornyát pedig a kilencágú életfa. Az Európa udvar egyik legmarkánsabb épülete az erdélyi ház, a fejedelemség erődtemplomainak vagy várainak gótiku s tornyait idézi meg. Az épület tetején az Erdélyt jelképező nap és hold kapott helyet. Oldalán megtalálhatjuk Erdély és Mátyás király címerét, valamint Kós Károly védjegyét is. A téren csakúgy, mint a városban, rengeteg a magyar szimbólum. Szobrot emeltek IV. Bélának, Szent Istvánnak és Gizellának, múlt héten avatták Mátyásét, Zsigmondét. A tervek között még ennél is több magyar uralkodó emlékmûvének felállítása szerepel. A legmeglepőbb azonban a vatikáni házra feltett magyar történeti jelkép, egy hatalmas bádog Szent Korona. A tér egyetlen régi épülete az Európa udvar melletti Zichypalota gazdasági épülete, ahol régesrégen még táncmulatságokat is tartottak. Később itt lépett fel Komárom első színtársulata, amelyikben még Déryné is szerepelt. A Zichy gró fok aztán eladták az épületet a helyi zsidó hitközségnek, ők zsinagógaként használták. A második világháború után nagyon kevesen maradtak életben a komáromi hitközségből, ma talán jó, ha százötven zsidó él a városban, s az egykori zsinagóga épülete üresen áll.
