Reggeli Sajtófigyelő, 2003. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-11-07
20 Ebből Magyarország az agrárfejezetnél négyet kapott (VG, 2003. november 6., 3. oldal), aminek esetleges figyelmen kívül hagyása több kockázattal járhat: 1. az állampolgárok és cégek eleshetnek a csatlakozásból eredő előnyök egy részétől; 2. pénzügyile g kétségessé válhat a mezőgazdasági támogatások, a közvetlen kifizetések és fejlesztési források elérhetősége; 3. részben korlátozás alá kerülhet a bejutás az egységes belső piacra. A sárga lapos minősítés azt mutatja, hogy még van tennivaló, ám a feladato k teljesíthetők a csatlakozás napjára, 2004. május 1jére. A legtöbb esetben (70 százalék) a csatlakozók zöld jelzést kaptak. Az átláthatóságot tartja elégtelennek Brüsszel a közigazgatási reformnál, a gyógyszerárak támogatásánál, a korrupció elleni küzd elemben pedig nagyobb kapacitást, az egyes intézmények közt több koordinációt sürget. Egyidejűleg jelentős előrelépést konstatál a strukturális és kohéziós alapokból érkező támogatások fogadására való felkészülésben, bár észrevételezi a kifizetések túlzott an koncentrált rendszerét, és sürgeti, hogy január 1jétől már az új közbeszerzési törvény szabályai érvényesüljenek. Minden rendben lesz 2004. május 1jére – ígérte Juhász Endre EUminiszter ugyancsak tegnap tartott tájékoztatóján. Alapvetően jogosnak é rtékelte a bizottsági kritikákat, de egyúttal jelezte, hogy az agrárfejezetnél már előbbre tartunk, mint ahogy azt a bizottság szeptember végén rögzítette. A mármár akut vágóhídproblémával kapcsolatban elmondta, hogy Magyarországon 600 ilyen létesítmény v an, amelyek vagy megfelelnek az uniós követelményeknek, vagy átminősítik, végső esetben bezárják azokat. Értésre adta még, hogy az uniós követelményeknek való megfelelés teljesítése magáncégek esetében nem a kormány feladata, miközben utalt a SAPARD támoga tási lehetőségekre, amelyek révén a korszerűsítés költségeinek 40 százaléka fedezhető. vissza Kocsi Margit Program készül a határon túli magyar kultúra támogatására 2003. november 6. csütörtök Tavaszig elkészül a határon tú li magyar kultúra átfogó finanszírozási programja - derült ki a Magyar Állandó Értekezlet szakbizottságának csütörtöki ülése után. A testület tagjai ezentúl rendszeresen, évente kétszer konzultálnak. Több mint két év elteltével ült össze csütörtökön a Ma gyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) k ulturális szakbizottsága Budapesten. A megbeszélés résztvevői megállapodtak abban, hogy ezentúl rendszeresen, évente legalább két alkalommal találkoznak. A legközelebbi konzultáció várhatóan márciusban lesz. Átlátható támogatási rendszerre van szükség Á tláthatóvá kell tenni a határon túli magyar kultúra támogatási rendszerét - közölte a testület ülése utáni tájékoztatón Vass Lajos, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának (NKÖM) politikai államtitkára. Hozzátette, meg kell találni az érintett ország okban azokat a diplomáciai csatornákat, melyek segítségével még több forrást lehetne bevonni a finanszírozásba. Több ösztöndíj, színház- és könyvtárfejlesztés Az államtitkár felsorolta azokat a területeket, melyekre a jövőben kiemelt figyelmet szentel a szaktárca: egyebek mellett bővítik a kulturális ösztöndíjrendszert, fejlesztik a színházak infrastruktúráját és a könyvtárak informatikai r endszerét. Támogatják továbbá közművelődési szakemberek továbbképzését és a veszélyeztetett csángó magyar kultúra értékeinek megőrzését. Tavaszig elkészül egy átfogó finanszírozási program, melyet a következő ülésen vitatnak meg a bizottság tagjai - mondta Vass Lajos. ▪ MÁÉRT: a magyarmagyar fórum A Magyar Állandó Értekezletet (MÁÉRT) 1999 februárjában hívták életre a határon túli magyar szervezetek, a magyarországi parlamenti pártok és a kormány képviselőinek részvételével. Fő célja, hogy fórumot teremtsen a felek közötti rendszeres párbeszédhez. Egy hónappal később az Országgyűlés határozatban üdvözölte a MÁ ÉRT megalakulását, egyúttal felkérte a kormányt, hogy támogassa a testület munkáját. Ennek alapján jöttek létre azok a szakértői bizottságok, amelyek a határon túli magyarsággal fenntartott oktatási, kulturális és gazdasági kapcsolatok fejlesztésére készít enek ajánlásokat.
