Reggeli Sajtófigyelő, 2003. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-11-29
9 független és oszthatatlan nemzetállam. Ez a kitétel alkotmányellenessé tesz minden autonómiatörekvést. Az RMDSZ annak idején ezért nem szavazott az alkotmányra. Ám a mostani néps zavazás több, a magyarok számára kedvező paragrafussal bővítette az alaptörvényt. Noha az államnyelv továbbra is a román marad, mostantól nem csupán a közigazgatásban, de az igazságszolgáltatásban is használható lesz a magyar nyelv. Az egyházi iskolák – am elyek a magyarság azonosságtudatának fenntartásában nagy szerepet játszanak – egyenrangúakká válnak az állami és a magániskolákkal. Megszűnik a kötelező katonai szolgálat. Mindez és sok egyéb azt mutatja, hogy Romániában kis lépésekkel lehet előrehaladni a magyarság jogainak kiterjesztésében, s hogy az RMDSZ körültekintő, rengeteg munkával járó politizálása igenis eredményes. Az autonómiát követelőknek persze igazuk van, mondja Domokos Géza. E tekintetben nincs is vita, hiszen a magyarság autonómiájának me gteremtése benne van az RMDSZ programjában. Ám azoknak a szervezeteknek, amelyeknek ez a feltétel nélküli és azonnali követelésük, nincs politikai partnerük Romániában. Mi több, az autonómiakövetelést bizonyos romániai politikai körök egyre inkább nemzetbi ztonsági problémaként kezelik. Ezzel még inkább eltávolodnak a románok a magyaroktól. Így veszélybe kerül azoknak a feladatoknak a megoldása, amelyek nagyon is sürgetőek. Másutt is, de Székelyföldön kiváltképp súlyos probléma a falvak népének elöregedése. Ez egyebeken túl azzal fenyeget, hogy kicsúszik a föld az őslakosság, a magyarság lába alól. Nagy a bizonytalanság az újonnan – a gazdáknak, egyházaknak iskoláknak – visszaadott erdőközbirtokok körül. Sokfelé siralmas helyzetben vannak a magyar közintézmén yek: a művelődési házak, az iskolák, óvodák. Az orvosok, a tanárok nem akarnak ott dolgozni, ahová a kinevezésük szól. A falvak, amelyeknek nincs értelmiségük, egyre kevésbé működnek közösségekként. Napestig lehetne a bajokat sorolni. A lényeg azonban az, hogy rengeteg a teendő addig, amíg megérik a helyzet Romániában a magyar autonómia elérésére. Vagyis: addig igen sokat lehetne tenni a helyi autonómiák megteremtéséért, az autonóm személyiségek kineveléséért. Mi lesz a jövő évi választásokon? Ezt bizony n ehéz megjósolni, mondja immár a fotelből felállva az író, és tűnődve járkálni kezd. Ha a helyzet tovább éleződik, ha az RMDSZ veszít pozícióiból, előfordulhat, hogy nem kapja meg a parlamentbe való bekerüléshez szükséges ötszázaléknyi szavazatot. Ebben az esetben a romániai magyarság elveszíti politikai súlyát és önbecsülését. Egy olyan helyzetben, amikor Románia az Európai Unióba tart. Ámde ezzel szemben éppen a most lezajlott népszavazás tölthet el bennünket reménykedéssel, ül vissza a helyére Domokos Géz a. Az ugyanis a romániai magyarság nagynagy politikai érettségéről tett tanúságot. vissza Vettük az akadályt Nápolyban Népszava 2003. november 29. Túljutott az első akadályon a kisebbségi jogokra való utalás, amely a magy ar diplomácia erőfeszítéseinek köszönhetően került be az olasz EUelnökség tervezetébe, az EU leendő alkotmányának alapértékei közé - tájékoztatta Kovács László az újságírókat Nápolyban. A délolasz nagyvárosban pénteken kezdődött az Európai Unió tagálla mai és a csatlakozó országok kétnapos külügyminiszteri értekezlete, amellyel záró szakaszába lép az első uniós alkotmány kidolgozása. Kovács László az elsők között érkezett az értekezletnek otthont adó nápolyi Mostra d'Oltremare kiállítási palotába, ahol a z EU soros elnökségét betöltő Olaszország nevében Franco Frattini olasz külügyminiszter üdvözölte a küldöttségvezetőket. Kovács László utóbb elmondta: az értekezlet késői kezdése alkalmat adott arra, hogy a kisebbségi jogok megemlítésének ellenzőivel újab b külön megbeszéléseket folytasson az olasz elnökség kompromisszumos formulájáról. A lett, az észt és a szlovák fél végül is tudomásul vette az olasz elnökség javaslatát. A magyar külügyminiszter külön kiemelte, hogy a román miniszter a magyarromán együtt működést méltatva hangsúlyozottan támogatta a javaslatot. Ezúttal is támogatólag szólt Ausztria, Finnország, Szlovénia és Málta, s csatlakozott hozzájuk Belgium és Dánia is.
