Reggeli Sajtófigyelő, 2003. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-11-05
5 A szlovák kormányképviselő nehezményezi a politika által gyakr an változtatott magyar álláspontot. A most kinevezendő magyar tárgyaló az ötödik partnere lesz (11 év alatt). Elképzelhetőnek tart valamiféle európai uniós közvetítést, de szerinte arról szó sem lehet, hogy az ügy visszakerüljön a hágai Nemzetközi Bíróság elé. Nem kezdődhet újra az alkudozás – mondta lapunknak Dominik Kocinger pozsonyi dunai kormánybiztos NSZ • 2003. november 5. • Szerző: Szilvássy József - Budapesten rövidesen döntenek arról, hogy a környezetvédelmi és vízügyi miniszter jogköre lesz kin evezni a magyar bősi kormánymeghatalmazottat. Miként fogadta ezt a hírt? – Ő lesz immár az ötödik partnerem, akinek a kinevezésére éppen tizennyolc hónapja várunk. Annak viszont örülök, hogy a magyar környezetvédelmi tárca kezébe kerül az ügy, ugyanis en nek a minisztériumnak a szakembereivel készítünk évről évre jegyzőkönyvet a bősi vízerőmű környezeti hatásairól, s minden, a létesítmény működésével kapcsolatos adatról. Eddig mindig egyetértésre jutottunk. A két kormánymeghatalmazott minden esztendőben al áírta az évzáró jelentést. Egyébként ezekben a dokumentumokban rögzített adatok szolgálnak majd alapul azokhoz a modellezésekhez, amelyek különböző javaslatok tudományos megítélését szolgálják majd. - Ezen kívül történte valami érdemleges a bősi vitában tavaly óta? – Nem. - Mi okozza vajon ezt a tétlenséget? – Tavaly áprilisban levelet írtam Székely Lászlónak, az akkori magyar kollégámnak, amelyben kértem, hogy szabjuk meg a vízgazdálkodással, a környezetvédelemmel, a hajózással és az energiatermelésse l foglalkozó kormányközi szakbizottság jogkörét. Ők ugyanis különösebb vita nélkül tisztázták a rájuk vonatkozó kérdéseket, amelyeket meg kell válaszolni a hágai döntés végrehajtásáról rendelkező kétoldalú egyezség megkötéséhez. Ha a bizottság megkapta vol na a szükséges felhatalmazást, akkor ezeket a fontos műszaki és egyéb kérdéseket már lezárhattuk volna. Székely László azonban türelmet kért tőlem. Azóta is várakozok, egyre türelmetlenebbül. Egyébként az ő visszahívásáról sem hivatalosan, sem pedig inform álisan nem kaptunk semmilyen tájékoztatást Budapesttől. Kovács László külügyminiszter csaknem egy éve keltezett válaszlevelében arról értesítette pozsonyi partnerét, Eduard Kukant, hogy a magyar kormány intenzíven dolgozik az új javaslatokon. Néhány hete a pozsonyi magyar nagykövetség pedig a pozsonyi külügyminisztérium jegyzékére azt válaszolta., hogy a magyar fél a közeljövőben visszatér a szlovák javaslatokhoz vagyis a tárgyalóasztalhoz. Tudom, hogy időközben kormányváltás volt Magyarországon, de ennek e llenére csak a fenti tények magyarázzák a Bős körüli állóvizeket. - A jelek szerint belátható időn belül ismét leülnek tárgyalni. Milyen folytatásban bízik? – Semmiképpen sem kezdhetjük elölről az alkudozást. Léteznek ugyanis olyan dokumentumok, amelyeke t már mindkét kormányküldöttség elfogadott. - A magyar fél viszont többször felvetette, hogy lemondana arról a villamos energiáról, amely a bősi létesítmény termeléséből illeti meg, ha cserébe több vizet juttatnának az ÖregDuna medrébe. Elképzelhetőnek t art ilyen egyezséget? – Minden tudományos alapot nélkülöző kupeckedési kísérletekkel nem foglalkozunk. Mi kellő színvonalú modellezéssel igazoltuk, hogy milyen következményei lennének a Dunameder eróziójának Pozsony fölött és alatt, ha nem épült volna fe l – egyelőre csak – a bősi vízerőmű. Egyébként megbízható adatok tanúskodnak arról is, hogy 1992 előtt a mosoni Dunaágba száraz nyarak idején alig került valamennyi víz.
