Reggeli Sajtófigyelő, 2003. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-11-27
13 kapcsán megmutatkozott szövetségi hűséget. Diplomáciai források szerint nem sok esély mutatkozik arra, hogy eltöröljék az amerikai vízumköt elezettséget, ami a Donald Rumsfeld védelmi miniszter által „Új Európaként" emlegetett keleteurópai partnerek számára fájó probléma - ezt éppen a hónap elején panaszolta föl a Washington Post hasábjain Radek Sikorski volt lengyel külügyminiszterhelyettes . De Magyarország és társai kiábrándultak lehetnek azért is, mert az iraki újjáépítési szerződésekből még morzsák sem esnek le az USA mellé álltak számára, és a nehézségek szaporodásával ma már a némiképp háttérbe szorult Rumsfeld is ritkábban emlegeti a „ régi" és az „új" Európa közti különbségeket. Magyarország ugyanakkor méretéhez képest nem panaszkodhat jelenlétére az amerikai fővárosban. A washingtoni képviselőházban az idén június 3án megalakult a magyaramerikai képviselői csoport, amelynek deklarál t célja a kétoldalú kapcsolatok javítása mellett a magyar kisebbség jogainak védelme KeletEurópában (erre legutóbb Ion Iliescu román államfő látogatásakor kerített sort, a vizit előtt levelet intézve Bush elnökhöz). Az immár 17 fős testület - amely a mint egy 1,5 milliósra becsült amerikai magyarságot is reprezentálni hivatott - társelnökei a kaliforniai demokrata Tom Lantos, illetve az oklahomai republikánus Ernest J. Istook. Simonyi nagykövet értékelése szerint a magyar külpolitika amerikai céljai között előkelő helyen szerepel a gazdaság. Ennek jeleként december közepén Magyarországra érkezik Donald L. Evans amerikai kereskedelmi miniszter, aki - még a texasi időkből - Bush egyik legfontosabb bizalmasának számít. A gazdasági vonalat erősíti az új budapes ti amerikai nagykövet, George Herbert Walker, aki ugyanakkor nemcsak sikeres St. Louisi üzletember, hanem az idősebb George Bush unokatestvére is, és így a többi misszióvezető sorából kiemeli, hogy közvetlen kapcsolattal rendelkezik a Fehér Házhoz. Kettő s kereszt Az európai integráció politikai életében a magyar külügyminiszter tevékenységére egyre erősebben nyomja rá a bélyegét „főállása", vagyis hogy az MSZP elnöki funkcióját is betölti egyben. A miniszterelnök és a külügyminiszter között az előző korm ány idején megszokott szereposztás is borulni látszik. Annak idején Orbán Viktor képviselte a hazai fogyasztásra szánt „nemzeti vonalat", míg ennek túlkapásait Martonyi János külügyminiszter ellensúlyozta Brüsszelben. Most viszont Kovács Lászlóról bontakoz ik ki a szűk nemzeti érdekekre koncentráló politikus képe az EUban, s mintha Medgyessy Péter fellépéseit motiválná kevésbé a belpolitikai hozadék. Az idén májusban aláírt csatlakozási szerződés javarészt a 15 tagú EU és az Orbánkormány közös terméke, a szocialisták vezette kormánynak tavaly év végén Koppenhágában jószerével csak a pontot kellett feltennie az ire. A jelenlegi koalíció első megméretése az EU új alkotmányán vajúdó kormányközi konferencián zajlik. Ezen a terepen a magyar kormányzat a legjob b esetben is tétovaságot mutatva próbál úszni az árral, Kovács László külügyminisztert pedig az MSZP hazai támogatottságának növelésén s ennek érdekében a Fidesz által kitalált és a Medgyessykabinet által felkarolt kisebbségvédelmi tematika végrehajtásán kívül szinte semmi nem inspirálja. Kovács brüsszeli magyar újságírókkal beszélgetve nem is titkolta, nincs koherens elképzelése arról - s nem is törekszik ilyennek a kialakítására , hogy Magyarország milyen területeken és milyen mélységben szorgalmazza az integráció további elmélyítését, holott a tagjelöltek már teljes joggal vesznek részt az alkotmányozó folyamatban. Kovács László az október közepi uniós csúcstalálkozó alkalmával távol maradt a közösségi védelmi politikát illetően jelentős döntést eredmén yező megbeszélésről, a múlt héten elmulasztotta a Colin Powell amerikai külügyminiszter és a „huszonötök" közti találkozót, és „formainak" titulálta az érdemi vitát arról, milyen funkciója legyen a leendő uniós külügyminiszternek, holott idővel neki is egy ütt kell majd dolgoznia vele. A magyar külügyminiszter Brüsszelben szinte kizárólag arra fordítja energiáját, hogy az EUalkotmánynak Az unió értékei című általános szakaszába megpróbálja belepasszíroztatni az etnikai és nemzeti kisebbségek jogainak védel méről szóló, kevés gyakorlati értékkel rendelkező kitételt. Ez a törekvés az alkotmánytervezetet elkészítő európai konventben már kudarcot vallott, noha ott a teljes hazai politikai palettát reprezentáló - Balázs Pétert a kormány, Vastagh Pált az MSZP és S zájer Józsefet a FideszMPSZ képviseletében felvonultató - csapat közösen terjesztette be a javaslatot. Aligha tekinthető a magyar
