Reggeli Sajtófigyelő, 2003. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-11-26
13 A kétnapos rendezvényen magyarországi politikusok és kutatók, illetve a határontúli magyar szervezetek vezetői vettek részt. A román kormányt Cezar Manole Armeanu p olitikai államtitkár képviselte, aki a romániai informatika állapotokról tartott előadást. A konferencia előadói tájékoztatást adtak a számítógépek és az internet elterjedtségéről, felhasználásának módozatairól, ugyanakkor arra a kérdésre próbáltak választ adni, miként integrálódhat Magyarország és az egész magyarság az információs társadalomba, s az anyaországnak ebben milyen szerepet kell játszania. Valamennyi politikus - köztük Kovács László magyar külügyminiszter és Markó Béla, az RMDSZ elnöke - hangsúl yozta: az internet új lehetőséget teremt a magyarmagyar kapcsolatokban, hiszen a világháló határ nélkülisége lebonthatja az országban és a határain túl élő magyarok közötti akadályokat, kihasználhatóvá teszi az információs forradalomban rejlő lehetőségeke t, amelyekkel nem csak gazdagabbak és versenyképesek lehetünk, hanem ott boldogulhatunk, ahol megszülettünk. Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter ismertette azokat a lépéseket és programokat, amelyekkel Magyarország elkezdte felzárkózását a z eEurópához. Ilyen a többi között az eMagyarország Program, az eKlub, a Nemzeti Digitális Adattár. A feladatok tervezésekor figyelembe vették az Unió programcsomagjait az eEurope2002t és az eEurope2005öt. Az Információs Társadalom modell kidolgozásáná l pedig az ír, a skandináv, a finnugor, az amerikai és a távolkeleti példákat vették alapul. A szaktárca egyik legfőbb célja, hogy a jövő májusi uniós csatlakozásáig - talán jelképesen is - az ország 2004 településén jöjjön létre eMagyarország Pont, ahol a legkülönbözőbb adatok érhetők el, és tölthetők le a világhálóról. Egy másik fontos feladat a magyar kulturális örökség beillesztése a Nemzeti Digitális Adattárba, amely a világ bármely pontjáról elérhető lenne. Az információs társadalomban a híd szerepét az etáborok, valamint az eklubok játszanák. A határon belüli és túli táborokban elsősorban a fiataloknak lenne lehetőségük közelebbről megismerkedni az internettel. Az eklubok többsége hazai és határon túli magyar felsőoktatási intézményekben jönne lét re. A nagyváradi célok zárónyilatkozat fontos eleme az úgynevezett MAITT létrehozása (Magyarság az Információs Társadalomért Testület), amelyet a magyar szaktárca évente hív össze. A MAITT elsősorban konzultációs fórumként működne, hasonlóan a MÁÉRThe z (Magyar Állandó Értekezlet) a határon túli szakemberek, illetve a közeljövőben várhatóan egyre több támogatást nyújtó IHM között. Lapunk érdeklődésére Csepeli György az IHM politikai államtitkára leszögezte: Magyarországon határozott lépések történtek a z elmaradottabb régiók és a hátrányos helyzetűek felzárkóztatására. Ilyen a digitális középiskola (www.digitaliskozepiskola.hu, login: vendeg, jelszó: sajto), amely ennek az évnek a tanévén nyílott meg ÉszakMagyarországon. Jelenleg 213 roma önkormányzati vezető számára teszi lehetővé a középiskolai végzettség, kiegészítéseként informatikai szakképesítés megszerzését. Ez a falak nélküli iskola önmagában is szemlélteti, hogy az IT adta lehetőségek az esélyegyenlőségek kiegyenlítődése szempontjából mit tudnak . Előadásán bemutatta az államtitkár azt a térinformatikai adatbázist, amely 1996ig visszamenőleg dolgozza fel mindazon települések eseteit, amelyekben romának és nem romának között bontakozott ki viszály. A határon túli magyar szervezetek beszámolóikb an elemezték a magyar kisebbség viszonyát az internettel. A felvázolt képek és a bemutatott adatok alapján elmondható, hogy a magyar felnőtt internetezők aránya közelít az adott állam országos átlagához. A szomszédos államok közül országos viszonylatban Au sztriában, Szlovéniában és Szlovákiában is több a felnőtt internetező, mint Magyarországon. A romániai helyzet a magyarországiéhoz hasonló, sőt itt még az is elmondható, hogy az erdélyi magyarok rákapcsolódása a világhálóra gyorsabb az országos átlagénál. A telekommunikációs helyzet Kárpátalján a legaggasztóbb. Itt nemcsak a mobil- és a vezetékes telefonhálózatok kiépítettsége, hanem az internethasználat gyakorisága és számítógépelterjedtség is rossz. A vajdasági internethasználat nagyjából hasonló Kárpát aljáéhoz. Erdélyben, Kárpátalján és a Vajdaságban a világhálót leginkább levelezésre, csetelésre, játékra használják a fiatalok, erre a célra pedig többnyire az internetkávézókat veszik igénybe. Magyarország az európai átlaghoz képest lemaradt mind az otth oni internetelőfizetők, mind az internethasználók számában. Egyedül az jelent némi vigaszt, hogy hazánkban minden második internet csatlakozás széles sávon, például ADSLen történik, míg NyugatEurópában általában a hagyományos dialup (tárcsázós) rendszer működik.
