Reggeli Sajtófigyelő, 2003. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-11-04
14 Egy fokkal érthetőbbnek, hát toleráltabbnak is számít, ha kettő vagy több egyet nem értő ország fordul végül a „többiekhez” igazságért. De azért a kulisszák mögött az ilyesmiről is hallani olyan hangokat, hogy egy kicsit balkáni dolog mások elé vinni valamit, amit egymás között is meg lehetne beszélni. Felmerülhet a kérdés, hogy ugyan mit le het kezdeni az effajta, alapvetően mégiscsak szubjektív vélekedéssel – kelle egyáltalán törődni vele? Nos, legalább egy szempontból talán nem árt tudatában lenni. Nem lehet eleget emlegetni, hogy az EU igazából minden látszat ellenére sem néhány ország ki zárólagos hatalmi játéktere. Hanem egy találkozási platform mindenfajta ország és mindenfajta politikus együttműködéséhez. Ám ahhoz, hogy ezen a platformon valaki jó hatásfokkal tudjon kellő számú és befolyású partnerre lelni, vonzó, együttműködésre készte tő játékosként kell tudni fellépni. És ehhez már szempont lehet, hogy valaki(k) mögé milyen politikai kultúrát lát a közvélekedés. Egy biztos: ahogy eddig sem adtak a politikai kulturáltságról bizonyítványt, eztán sem fognak. Az elmarasztalás nem formáli s figyelmeztető levelekben fog jelentkezni, miként az elismerés sem bizottsági Schumandíjakban lesz mérhető. Hanem például abban, hogy mennyire volt súlya egy adott ország szavának, mennyire tekintették integratív és mennyire konfliktív tényezőnek. S hogy mindezek révén mennyiben tudott kulcskérdésekben saját érdekeket keresztülvinni. Ha úgy tetszik, ez lesz majd az igazi politikai érettségi. vissza Fideszgáncs az uniós választásnak Magyar Hírl ap 2003. november 4. Egy magyar belpolitikai "vita”, amelyen immár Európa is röhög: a parlamentben tegnap sem sikerült megegyezni az Európai Parlamentbe küldendő képviselők megválasztásáról. A kétharmados vita tárgya: ki válassza meg a nagykövetségekre utazó szavazatszedőket. Megegyezés nincs, így veszélyben a jövő júniusi EPválasztás. Megint egy kétharmados vita, amelyben a parlamenti pártok (elsősorban a Fidesz) nem megegyezni akarnak, hanem kiütéssel győzni. Ha így folytatódik, akkor a magyar állampolgárok törvény híján nem szavaznak jövőre az Európai Parlam ent képviselőire, ami - mint tegnap többen megfogalmazták - Európa szégyene vagy inkább röheje lenne. A bonyolult történet egy választási jogszabály egy pontja körül forog: a Fidesz egyszerűen nem akarja elhinni, hogy a magyar nagykövetségeken a kormány k épes lenne pártatlan választási bizottságokat felállítani. Emiatt aztán a parlamentnek tegnap nem sikerült elfogadnia a 24 magyar európai parlamenti képviselő megválasztásáról szóló törvény kétharmados támogatást igénylő részeit. A jogszabálynak csupán az oknak a bekezdéseiről egyeztek meg, amelyekhez a kormánypárti többség is elegendő volt. Apróbb, eljárási szabályokról. A törvénytervezetről csaknem egy éve folyó pártközi egyeztetések után a kormány és az ellenzék lényegében egyetlen kérdésben nem tudott megegyezni: abban, hogy a külföldön élő magyar állampolgárok 2004 júniusában (valószínűleg 1013a közötti napon) milyen formában szavazzanak összesen 71 külképviseleten (a 108ból). A kormánypártok költségtakarékossági okokból először a levélben, majd az elektronikus úton való szavazást támogatták, a Fidesz azonban - visszaélésektől tartva - mindvégig ragaszkodott a voksolás hagyományos menetéhez. Miután a nézetkülönbségek miatt a javaslat tegnapra tervezett zárószavazása is veszélybe került, Pál Tibor, a Belügyminisztérium politikai államtitkára múlt héten bejelentette: a megegyezés érdekében a kormány és az MSZP hajlandó elfogadni a Fidesz javaslatát, hogy az érintettek a hagyományos, a Magyarországon megszokott választási bizottságok előtt voksoljanak. vissza Levél helyett Magyar Hírlap 2003. november 4.
