Reggeli Sajtófigyelő, 2003. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-11-19
9 módosítani a jelenlegi nyolc fejlesztési körzet határait, mert most az Európai Unióval folytatott tárgyalási fejezetek lezárása az elsődleges cél. Hozzátette, hogy hosszú távon ez nem zárja ki a későbbi módosítást, mivel minden országnak jogában áll meghatározni saját fejlesztési régióit. Scheele az idei országjelentés kapcsán elmondta: Romániának nem kellene stratégiai célként maga elé tűznie, hogy megszerezze a működő piacgazdaság státusá t. A román politikusoknak inkább a reformok végrehajtására kellene összpontosítaniuk erejüket, hiszen ez biztosítaná a tartós gazdasági fejlődést és az integrációs szervezeten belüli versenyképességet. A Krónika című, Kolozsváron megjelenő erdélyi napi lapnak adott interjúban Scheele egy kérdésre válaszolva felidézte: Magyarország azt kérte, hogy a kisebbségi jogokról az európai alkotmány külön fejezete szóljon. A magyar javaslatnak azonban szép számban vannak ellenzői, akik szerint a kisebbségi jog ok szavatolásához elegendő biztosíték az EUalkotmány tervezetének az általános emberi jogokra vonatkozó fejezete. A nézetkülönbségek azonban Scheele szerint csupán technikai jellegűek, hiszen csak arról van szó, hogy az alkotmány melyik részében jele njen meg a kisebbségi jogok kérdése. "Én is úgy vélem, hogy nem indokolt az emberi jogoktól különválasztva tárgyalni a kisebbségi jogokról" - mondta az EUküldöttség vezetője. vissza Újabb intő Brüsszeltől Magyar Nemzet Online 2003. november 19. 7:00 Szerző: Stier Gábor Már az országjelentésben is kíméletlenül őszinte hangnemet ütött meg az Európai Unió. A tagjelöltek azonban még fel sem ocsúdtak a bírálatözön után, s most újabb intőt kaptak. Günter Verheugen azzal fenye getett, hogy az unió védzáradék bevezetését javasolja a kötelességeiket elhanyagoló tagjelöltekkel szemben, ha azoknak a hátralévő fél év sem lesz elegendő a felkészülés befejezésére. A helyzet tehát egyáltalán nem szívderítő, s Brüsszel keményen szembesít bennünket a problémákkal. Az említett korlátozó intézkedések Magyarországon leginkább a húsfeldolgozó üzemeket érinthetik. Akár száz vágóhíd is nehéz helyzetbe kerülhet az uniós csatlakozást követően, mert nem felel meg a közösségi állategészségügyi no rmáknak. Egy önkritikus hazai felmérés szerint az európai előírásoknak csupán az ágazat 13 százaléka felelt meg. Többségük ugyan már hozzákezdett a szükséges fejlesztésekhez, ám alapvetően forráshiánnyal küzdenek, s az átalakításra üzemenként legalább száz millió forintra lenne szükség. Az ágazat gyenge eredménye ugyanakkor már az idén sem tette lehetővé, hogy a vágóhidak uniós forrásokhoz jussanak. A piacra jutástól, az Európai Unió előnyeitől azonban nem csak a védzáradékok bevezetése esetén eshetnek el az ágazatok. A felkészületlenséggel az ország korlátozó intézkedések nélkül is bünteti önmagát. Ezért aggasztó, hogy a kormány érezhetően nem veszi komolyan a Brüsszelből érkező figyelmeztetéseket. A pártelnökkülügyminiszter szerint az országjelentés péld ául jobb, mint bármikor, s a hiányosságokról egyébként is az előző kormány tehet. Csakhogy, még ha így is lenne, Brüsszelt ez akkor sem érdekelné. No meg a magyar gazdákat sem, akik ha másból nem, az agráriumot ért bírálatokból érthetik, hogy baj van. Az a bizonyos piros lap ugyanis igazából még figyelmeztető segítség is lehetne a 24. órában. Ráébreszthetne arra, hogy kíméletlenül veszít a tagságon az a réteg, amelyik nem lesz képes elkapni a fonalat, míg a jól alkalmazkodók ebben az ágazatban is versenykép esek, azaz nyertesek lesznek. Ehhez azonban komoly segítségre lenne szükség, amit a magyar vidék nem kap meg. S ez jelenleg nem az EU hibája, hanem azé a kormányé, amely immár közel két éve semmit sem tett például a húsipar elengedhetetlen átalakításának f inanszírozásáért. De Brüsszel intése nélkül is tisztában lehetnének az illetékesek legalább azzal, hogy az ország jár rosszul, ha nem tud hozzáférni a strukturális és kohéziós alapokhoz, s képtelen lesz az uniós pénzek fogadására. Ezekre ugyanis pályázni k ell, de itthon még az ezeket előkészítő alap pályázatának eredményhirdetése sem történt meg. Így már most biztos, hogy a jövő év elejére nem lesznek versenyképes magyar pályázatok, miközben kizárólag saját erőből a magyar vállalkozók képtelenek lesznek meg felelni az elvárásoknak. A kormány persze ez esetben is széttárja a karját, és visszafelé mutogat ahelyett, hogy legalább információhoz juttatná az érintetteket, vagy elszámolna például a pályázatokhoz segítés ingyenességére tett ígéretével.
