Reggeli Sajtófigyelő, 2003. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-11-17
4 Kérjük az EUtagállamok újságíróit, működjenek közre abban, hogy Magyarországon érvényesüljön a véleménynyilvánítás joga, a tájékoztatás sz abadsága, megteremtődhessen a média függetlensége. Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Kulturális Tagozatának médiaszekciója vissza Szlovénia, Ausztria kistestvére - A mintadiák elszakad a Balkántól · A legeldugottabb faluba n is lehet euróval fizetni Magyar Nemzet Online 2003. november 16. 19:17 Szlovénia vitathatatlanul a keletközépeurópai reformországok éllovasa. Brüsszeltől is mindössze egy sárga lapot kapott az utolsó EUországjelentésben. Délnyugati szomszédunk gazdas ága és társadalmi berendezkedése gyakorlatilag már nyugati szinten van, s a volt Jugoszlávia tagköztársaságai közül az egyetlen, amely jövőre integrálódhat az Európai Unióhoz. Mindennek azonban ára van. A kis államot az elszigetelődés fenyegeti. Szlovénia olyan, mint egy mintadiák. Minden feladatot hibátlanul megold, az órákon a legszebb ruháiban jelenik meg, ezért a tanár kitűnő osztályzatot ad neki, sőt naponta meg is jutalmazza egy tábla csokoládéval. Egy baj van csak: a többiek utálják mindezért – állí tólag ez az idézet évekkel ezelőtt egy pánszláv diplomáciai összejövetelen hangzott el, s minduntalan szóba kerül, ha az EU keleti bővítése, illetve a volt Jugoszlávia tagköztársaságainak helyzetét elemzik az illetékesek. Szlovénia valóban sikertörténet. A keletközépeurópai országok közül tudniillik csak délnyugati szomszédunknak sikerült gazdaságát, társadalmi berendezkedését nyugati szintre felhoznia. Olyannyira, hogy a kis ország GDPje az Európai Unió átlagának hetven százalékát éri el; ez pedig egy főre vetítve évente meghaladja a több mint tízezer dollárt. Csak viszonyításképpen: Szlovénia gazdasági kibocsátása immár túltesz az uniós Görögország produkcióján is. Hogy Brüsszel is értékeli az erőfeszítéseket, jelzi, a csatlakozás előtti utolsó EUors zágjelentés szerint Szlovénia az általános felkészültség hivatalos listáján az első. Egyébként maguk a szlovének is úgy érzik, hogy sikeresek voltak a 2002es koppenhágai véghajrában elért eredményekkel. A mintaállam 2006tól tervezi bevezetni az eurót, noha ez inkább szimbolikus jelentőségű lesz, mintsem gyakorlati: Szlovéniában tudniillik minden pénzügyi tranzakció a nyugati közösség pénzével bonyolódik. Szinte magától adódik, hogy még a legeldugottabb faluban is lehet euróval fizetni az árucikkekért. A z árak viszont elképesztően magasak. Az élelmiszerért, a különböző szolgáltatásokért annyit kérnek el magyar pénzben átszámolva, mint Ausztriában. Sőt, a szlovének egyenesen azt tanácsolják, hogy ruhaneműt inkább az osztrákoknál vásároljunk, mint náluk. Au sztriában minden olcsóbb – tartja az átlagos halandó, aki a magyar átlagkereset két és félszeresét viszi haza. Miközben Szlovénia szláv ajkú állam, mentalitásban és fejlettségében sokkal inkább emlékeztet Ausztriára, mint a „testvéri” országokra. Vagyis: h iába lép be vele együtt Lengyelország, Csehország és Szlovákia az EUba, ezek az államok – nem csak földrajzi értelemben – távol esnek tőle. A gondot tetézi, hogy Szlovénia nem is ápol velük különösebb kapcsolatot… Szlovéniának ugyanakkor elemi érdeke, h ogy a Balkán országai mielőbb integrálódjanak a nyugati közösséghez, miután teljesen elszigetelődhet. A csatlakozás közeli állapot eléréséhez belátható időn belül azonban csak Horvátországnak van esélye. A sors fura fintora, hogy egy horvát – szlovén vita is kibontakozott az adriai tengerrész kapcsán. Nem véletlenül figyelmeztetnek szlovén EUszkeptikusok arra, hogy ha az unió által kitaposott úton halad továbbra is a mintaállam, és feladja identitását, úgy könnyen azzá válik, ami száz éve volt: osztrák tarto mánnyá. vissza Markó: Érvényesíteni jogainkat - RMDSZtanácskozás az alkotmánymódosítás utáni teendőkről Népszabadság • 2003. november 17. • Szerző: Tibori Szabó Zoltán
