Reggeli Sajtófigyelő, 2003. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-11-15
18 versenyt. E mögött fájdalmas csalódás érezhető. A dinamikus antalli repülőrajt után reméltük, hogy a negyedik választási ciklust követően, a magyar politikai elit sokkal előbbre fog tartani. Hogy sokkal jobb, értékesebb lesz. E téren bennem is van csalódás. V.L. Helyénvaló a magyar politika exportja? K.L. A napokban járt nálam Markó Béla, akivel többek között arról beszéltünk, hogy a magyar belpolitika mennyire érezteti hatását náluk is. Az RMDSZ elnöke elégedetten mondta el, hogy a romániai magyarok 96%a szavazott a román alkotmány módosítására, mely több szempontból is kedvezőbb helyzetbe hozta a romániai magyarságot. Az eredmény a józan ész győzelme volt azok felett, akik az erdélyi magyarokat az alkotmánymódosítás dacos elutasítására bíztatták. CS.M. Egyrészt újfent a stílusról: magam is csodálkozom, hogy a magyar Szentkoronától száz méterre hogyan lehet ilyen csapnivaló, méltatlan stílusban politizálni. A magyar parlamentbe n otthonosan meghitt, dadogó gyalázkodás zajlik, ahhoz képest, ami a brit parlamentben folyik. Azonban, ha a magyar közvélemény megmaradt etikai normáit és ingerküszöbét joggal ostromolja az itthoni hangnem, akkor ne a londoni parlamenthez mérjük magunkat. Erdélyben például azonnal tudnak arról, mi történik Budapesten. Tudomásul kell venni, hogy a magyarországi megosztottság leképeződik a határon túl is. A külhoni magyarság körében mesterségesen leképeződő magyarországi belpolitikai szembennállás pedig, sze rencsétlen egybeesés. Akik ezt tudatosan exportálják, a megosztottságot fokozzák. Ez a határokon túl életveszélyes luxus. Az RMDSZ sem fenékig tejfel persze, de Romániában a magyar egység a politikai életben való érdekképviselet záloga. V.L. Véleménye sze rint, a közeljövőben csökkenni, avagy fokozódni fog közöttünk a szembenállás? K.L. Bízom benne, hogy csökkeni fog az a szembenállás, ami a 2002es parlamenti, majd az azt követő önkormányzati választások után éleződött ki. Az ellenzék ugyanis nem úgy reag ált a választási vereségre, ahogy azt a politikai kultúra megkívánja. Mi például '98ban nem kiáltottunk választási csalást, nem akartuk a szavazatokat újraszámlálni. Tudomásul vettük az eredményt, magunkban kerestük a hibát és nem a választókban. Nem lehe t állandóan politikai kampányt folytatni, nem szabad az országot két részre szakítani. Bízom abban, hogy előbbutóbb a józan ész fog diadalmaskodni az indulatok felett. CS.M. Csökkenni fog, mert a társadalom tűrőképessége nem engedheti meg, hogy a parlame nt nívója még mélyebbre süllyedjen. Ne azt keressük, "ami összeköt", hanem ami szétválaszt, és ezt vitassuk meg személyesen, tisztességesen. Ha mindig arról beszélünk, "ami összeköt", sohase rendezzük belső bajainkat, nincsen rá idő. A békevágyat tisztessé gesen kell megfogalmazni és érzékeltetni. A megbékélés azonban - egyelőre - csupán kiegyenlítődés lehet. vissza Szerbia elnöke bocsánatot kért Szarajevóban Magyar Nemzet Online 2003. november 14. 17:10 Szerző: Fiát Gábor B ocsánatot kért azokért a szenvedésekért Svetozar Marovics, Szerbia és Montenegró államfője tegnap Szarajevóban, melyeket országa okozott a boszniai háború (19921995) idején BoszniaHercegovina lakosságának. Svetozar Marovics, aki a kétoldalú politikai és gazdasági kérdések megvitatása céljából érkezett Szarajevóba, megbeszélést tartott a boszniai kollektív államelnökség tagjaival, a horvát Dragan Csoviccsal, a muzulmán Sulejman Tihiccsel és a szerb Borislav Paravaccsal. A találkozó utáni sajtótájékoztat ón hangzott el a bocsánatkérés, amelyet Dragan Csovics bátorítónak és tiszteletre méltónak nevezett. Marovics rámutatott, hogy a bűnöket nem egy egész nemzet, hanem egyének követték el, ezekért őket kell elelősségre kell vonni. A két ország európai jövőjébe vetett hi tét hangsúlyozva rámutatott, hogy SzerbiaMontenegrónak és BoszniaHercegovinának együtt kell előrehaladnia.
