Reggeli Sajtófigyelő, 2003. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-11-15
12 – Az etnikai tisztogatás arra épül, hogy az erősebb erőszakot tesz a gyengébben. Az én felfogásom szerint az erősebbeket a még erősebbnek kell rászorít ania arra, hogy a modern Európa nem az erőszakra épül. A Pax Európa csak akkor maradhat fenn, ha van a háttérben egy erős kéz, a NATO, amely, ha kell, erővel is képes védelmet adni. Dragana Rogavac, a tartományi végrehajtó tanács tájékoztatási titkárságán ak munkatársa (aki rendelkezésemre bocsátotta a 2002. évi népszámlálás hivatalos adatainak a magyar kisebbséget érintő részét) cáfolta, hogy a betelepítés szándékosan a kisebbségek ellen irányult volna. A nagyszámú menekültet el kellett valahol helyezni az országban. Az iskolázottabbak a nagyvárosokban helyezkedtek el, Belgrádba és környékére kerültek a legtöbben. A 2002. évi népszámlálás módszertani problémáit a szerb statisztikai hivatal is elismeri – ám állandó mozgásban lévő nagy tömeget kellett regiszt rálni, és ez nem sikerülhetett tökéletesen. Mirnics Károly, Szabadkán élő demográfus, szociológus, a Magyar Tudományos Akadémia külső munkatársa szerint egyfajta „szerb Trianon” és következményei zajlanak. Az ország politikai rendszere még ma is képlékeny , határai nem véglegesek. A nagyszerb álom elveszett, egy kisebb és szegényebb ország határai között kell berendezkedni. Szerbiában még nagyobb embertömegek mozognak, mint Magyarországon 1920ban. Igaz, a szerb menekültek jórészt kifosztották azokat a terü leteket, ahonnét visszavonultak. A Drinán túlról vagy elmenekülnek a szerbek, vagy horvátosítják a nevüket, és asszimilálódnak a horvát közösségbe. – Mi, magyarok nagyon nagy árat fizetünk az 1942es újvidéki razziáért, amikor a Dunába lőtték a szerbeket és a zsidókat – mondta Mirnics Károly. – A morális fölényünk veszett oda, amivel a történéseket megítélhetnénk. Ha az a razzia nem történt volna meg, akkor az 1944es magyarellenes megtorlások végrehajtóinak és a későbbi magyarellenes provokátoroknak nem lenne mire hivatkozniuk. (1944 novemberében máig tisztázatlan számú magyart – történészek szerint a számuk minimum 5000, maximum 40000 – gyilkoltak me g az OZNA „népvédelmi osztály” állambiztonsági csapatai és egyes partizánosztagok, háborús bűnök elkövetésére hivatkozva. – A szerk.) Egyrészt valóban szándékos a vajdasági betelepítés, másrészt valóban 25 ezer üres házat tartanak nyilván a Vajdaságban. A bombázások óta 100 ezer romát üldöztek el Koszovóból az albánok – azok egy része is a Vajdaságba tart, Szabadkán is megjelentek közülük hatezren, a gyerekeiket a magyar iskolákban kellett elhelyezni. Mindez azonban egy hosszú folyamatba illeszkedik, amelyn ek lényege, hogy Európa elöregedő gazdasági központjaiban munkaerőutánpótlásra van szükség. 1981 és 1991 között rendkívül nehéz volt letelepedni NyugatEurópában, mégis 178 ezer ember hagyta el akkor a Vajdaságot. A statisztika szerint jelenleg 398 ezer e mber tartózkodik külföldön – a szám ugyan nem pontos, de biztosan sokan vannak. A vegyes házasságban élők, a fiatalok, a képzettek mennek el. Ez Európának a legösszetettebb területe, ahol egyszerre zajlik a bevándorlás és a kivándorlás. Amikor a közeljövőb en kialakulnak a kibővített Európai Unió keretei, akkor ez a folyamat még erősebben megmutatkozik majd. Ez Magyarország számára annyiban érdekes, hogy a nála fejletlenebb országokban a kisebbségi lét egyfajta kísérleti műhelye lesz annak, ami az európai eg ységesülési folyamatban hatalmas méretekben bekövetkezik. vissza Francianémet államszövetség? Magyar Hírlap 2003. november 15. Szerző: Rockenbauer Nóra, Beszterczey Judit Francia és német diplomáciai körökben felújítottá k a tárgyalásokat arról, szükség lehete a két ország között egy államszövetség létrehozására. Az elképzelés jó eszköz lehet az új tagok fegyelmezésére is. "Frankland és Deutschreich” - ezzel a szójátékkal kommentáljak német lapok a francia Európaügy i miniszternek az első világháború végének 85. évfordulóján megjelent írását, melyben életbevágóan fontosnak nevezte a szoros francianémet szövetséget ahhoz, hogy Európa képes legyen szembenézni az EU bővítése miatt várható nehézségekkel. Másnap a Le Mond e már csaknem háromoldalas összeállításban foglalkozott egy francianémet államszövetség lehetőségével. A lap szerint francia diplomáciai körökben nyíltan beszélnek egy unió szükségességéről, mert rettegnek attól, hogy a kibővülő EUban Párizs elveszíti
