Reggeli Sajtófigyelő, 2003. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-11-13
Bukarestben az a megoldás látszik körvonalazódni, hogy a helyhat ósági választások egyfordulósak legyenek, s azokra jövő júniusban kerüljön sor. A parlamenti és az elnökválasztásokat november végén vagy december elején tartanák. vissza Kevesebb kétnyelvű utcatábla? - Folyamatosan csökken a szlovákiai magyarok lélekszáma Népszabadság • 2003. november 13. • Szerző: Szilvássy József, Pozsonyi tudósítónktól Januártól csökkenhet a kétnyelvű információs táblák száma Szlovákiában, s több helyi hivatalban már csak szlovákul lehet majd az ügyeket intézni, ha a Dzurindakabinet ma jóváhagyja a pozsonyi kulturális tárca javaslatát. A minisztérium a két évvel ezelőtti népszámlálás adatai alapján terjesztette elő azoknak a felvidéki településeknek a jegyzékét, ahol valamelyik nemzeti kisebbséghez tart ozó helyi lakosság lélekszáma eléri a húsz százalékot. A szlovákiai jogszabály szerint ez a feltétele annak, hogy az adott helységben kétnyelvűek legyenek az információs táblák és az ügyintézések is. Tizennégy délszlovákiai településen csökkent a magyar ok arányszáma. Többek között a mátyusföldi Vágsellyén (Sala), a Kassához közeli Nagyidán (Velká Ida), továbbá a Sátoraljaújhely szomszédságában levő Kisújhelyen (Slovenské Nové Mesto), valamint a lévai, a rimaszombati és a nyitrai járás néhány falujában. H árom faluban viszont a magyar is helyi hivatalos nyelv lesz. Ezek közül Ebeden (Obid) eddig is voltak magyar feliratok, ám a kistelepülés tavaly elkülönült Párkánytól, ezért került rá a legújabb listára. A középszlovákiai Leszenyéről (Lesenice) és Bellény ről (Belince) pedig többen a közeli Nagykürtösbe, illetve Rimaszombatba költöztek, s emiatt emelkedett a magyar őslakosok arányszáma. A 2001ben tartott népszavazás adatai egyébként már csaknem két éve ismertek, ám eddig senki sem szorgalmazta a változást. Most a szlovákiai ruszinok nyomására terjesztették be a dokumentumot. Ők azért álltak elő ezzel a követeléssel, mert az arányszámuk az eddigi hatvannyolc helyett kilencvenegy faluban haladta meg a húsz százalékot. Az utolsó előtti, vagyis 1991es népszava zás adataihoz képest tizenkét településen szűnnének meg a az ukrán, háromban pedig a roma feliratok. Lapunk megkeresésére Gyurgyík László neves szlovákiai magyar szociológus kifejtette: a felvidéki magyarság lélekszáma főleg a kedvezőtlen demográfiai adato k és a gyorsuló asszimiláció miatt csökken. Az elmúlt öt esztendőben csaknem harminc százalékkal kevesebb magyar született Szlovákiában, mint amennyi meghalt. Megszaporodott a vegyes házasságok száma, s az ezekből született gyermekek csaknem nyolcvan száz alékát már szlovák tannyelvű iskolákba íratják be. Nem feledhetjük azt sem, hogy az egykori Csehszlovákiában több területi átszervezést hajtottak végre, s az egyik szempont csaknem mindig az volt, hogy lehetőleg csökkentsék a színtiszta vagy többségében ma gyarok lakta térségek számát. A legutóbbi közigazgatási reformok, valamint az új megyehatárok azt igazolják, hogy Szlovákia sem szakított ezzel a dicstelen szemlélettel – mutatott rá a szakember. Bugár Béla a Népszabadságnak nyilatkozva rossznak tartotta a jelenlegi kisebbségi nyelvhasználati törvényt, mert nem rendelkezik az ellenőrzésről, s arról, hogy miként szankcionálható a jogszabályt végre nem hajtó önkormányzat. – A Magyar Koalíció Pártja a kisebbségi nyelvek használatával kapcsolatban tízszázalékos küszöböt szorgalmaz, ám erre jelenleg koalíciós partnereink között sincs politikai akarat, holott ezzel a változással nem elsősorban a magyarok, hanem a szlovákiai romák és a ruszinok nyernének – tájékoztatott a pártelnök. vissz a Kompromisszum az egyenlőségért - A nagy EUállamok nem kényszeríthetik rá akaratukat a kicsikre Népszabadság • 2003. november 13. Franciából fordította: Szőcs László Az Európai Unió legnépesebb, azaz „nagy” és kevésbé népes, vagyis „kis” tagállama inak viszonyát elemzi az Európai Konvent legújabb értekezése. A cikket a szerzők – Valéry Giscard d’Estaing, a konvent elnöke, valamint az európai alkotmányozó testület két alelnöke, Giuliano Amato és JeanLuc Dehaene – több vezető európai lap között a Nép szabadságnak ajánlották fel közlésre. Az alábbiakban ismertetjük az írás legfontosabb megállapításait.
