Reggeli Sajtófigyelő, 2003. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-11-12
9 és az osztrák határ 2006ban beolvad az unióba. Az ukrán szakasz azonban kiemelten fontos az egész EU számára, ahogy még sokáig a szerb vonal i s. A külső határok védelmének legfontosabb feladata az illegális bevándorlás megakadályozása. Ennek jogszabályait is összehangolják. Külön tervek készülnek olyan repülőgépes különjáratok szervezésére, amelyekkel az unióban jogtalanul tartózkodó idegeneket visszaszállítják hazájukba – az eljárást a lehető leghumánusabban próbálva végrehajtani. Az új ügynökség részt venne a vízumkiadás, az emberkereskedelem elleni harc, a vámőrség és az idegenrendészet teendőiben is, tehát afféle uniós határrendőrségi összeh angolást is végezne. Mivel az Európai Bizottság a tegnapi javaslatot már a tagállamok csúcstalálkozójának, illetve miniszteri tanácsának utasítására dolgozta ki, elfogadásuk körül csak kisebb viták várhatók. A külső határok védelme természetesen nem érint i a tagállamok közötti belső határokat, amelyek teljesen szabadon, megállás nélkül átjárhatók az EUpolgárok, áruk, szolgáltatások és a tőke számára. Az új ügynökségbe külsősként bekapcsolódhatnak a közös, úgynevezett schengeni rendszerből kimaradó tagálla mok is, ilyen például NagyBritannia. Hazánk várhatóan 2006 őszén lesz a schengeni rendszer (valójában egy gigantikus számítógépes adatbázis) tagja, de állampolgáraink már jövő május elsejétől személyi igazolvánnyal is utazhatnak a másik 24 uniós tagállamb a. vissza Pomogáts Béla Gyimesfelsőlokon [ 20031112 ] A gyimesfelsőloki Árpádházi Szent Erzsébet Gimnázium diákjaival és tanáraival találkozott tegnap délelőtt Pomogáts Béla. A gyimesfelsőloki iskola diákjai gyönyörű énekükkel köszöntötték a vendégeket és köszönték meg az előadást. A csíkszeredai Pallas – Akadémia és a marosvásárhelyi Mentor Könyvkiadó meghívására itt tartózkodó író, irodalomtörténész a most megjelent Kulcsok Erdélyhez című könyvének kapcsán Erdélyhez v aló kötődéséről, elkötelezettségéről beszélt. Rövid előadásában a magyarországi és erdélyi kultúra, irodalom egymáshoz való szerves kapcsolódását, közös történelmünk néhány fontosabb epizódját vázolta. – Az 1919 utáni sajátos erdélyi magyar identitás a köz épkori autonóm erdélyi hagyományokra épült – mondta. Az erdélyi magyar irodalom ma is birtokosa és örököse ennek a hagyománynak. A mai magyar kultúra pedig akkor teljes, ha az erdélyi hagyományokat, kultúrát befogadja – fejtette ki Pomogáts Béla. Szerinte az utóbbi két évtized ennek a testvériesülésnek új korszakát hozta el. Új könyvével pedig éppen azt a célt szolgálja, hogy könnyebben menjen végbe ez a folyamat. (Hargita Népe) vissza Százmillió forintot kapnak a csángó mag yarok Interjú Portik Piroska Klárával a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma főosztályvezetőjével [ 20031111 ] 2003ban a kulturális tárca félmilliárd forinttal segítette a határon túli régiókat, ebből csupán a csángó magyarok 100 millió forintot kaptak. Ezen kívül a tárca alapított meseírói, prózaírói, költői és kritikai ösztöndíjat, amely egyben a határon túli magyar írók egzisztenciáját is segíti. A pályázati lehetőségeket és a feltételeket a tárca az interneten és az írott sajtóban is közzétesz i. - A legnagyobb általunk támogatott terület a csángó magyarok támogatása. Másrészt nagyon fontos szerepet kaptak és kapnak a határon túli magyar színházak, hiszen elég nehéz helyzetben vannak. Fontos megemlíteni a könyvtártámogatást, amit jövőre tervez ünk. - Vane a minisztériumnak valamilyen felmérése arról, hogy a határon túl milyen civil szervezetek, könyvtárak, színházak működnek? Szó volt arról, hogy egy kataszter felmérés is most van folyamatban.
