Reggeli Sajtófigyelő, 2003. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-11-12
5 folyamodhasson szerbiamontenegrói állampolgárságért minden magyar állampolgár, akinek nagyszülei között volt szerbiai állampolgár. "Ezzel már el is kerültük az etnikai alapot: vajdasági származású mag yarok, szerbek, horvátok, szlovákok, románok tarthattak volna igényt kettős állampolgárságra, akárhol éljenek is ma SzerbiaMontenegró területén" - mutat rá a cikk szerzője. A nemzetközi szerződés alapján szerezhető kettős állampolgárságnak megvan az a nagy előnye, hogy pontosan rögzíthető, kinek mi jár, s mivel tartozik az egyik vagy a másik országban. Magyarországot anyagilag nem terhelte volna meg túlságosan, ha ezen az alapon kettős állampolgárságot adott volna az érdeklődőknek: megtagadhatta volna tőlük mind az iskoláztatás, mind az egészségvédelem, mind a nyugdíj nyújtásának a költségeit. "A jelek szerint Magyarországon ilyen kettős állampolgárság megadására sincs politikai akarat. Ízlés dolga, hogy erre legyinte, vagy morgolódik az ember" - írta az újvidéki lapban Major Nándor. vissza BP0129 4 230 MTIk1037 Szlovákia - magyar nyelvhasználati jogok - ismét kevesebb helységben kod: kormány/nemzetiség/demográfia/TARS/BELP fk: SK ld: Keszeli Ferenc , az MTI tudósítója jelenti: Pozsony, 2003. november 11., kedd (MTI) - Várhatóan tizennégy szlovákiai településen megszűnnek a hivatalos érintkezésben gyakorolható magyar nyelvhasználati jogok, három település pedig megszerzi ugyanezeket - a nemzetiségek lélekszámának húsz százalé kos arányából eredő - jogokat. A kulturális minisztérium feladata, hogy a 2001es népszámlálás adatai alapján figyelemmel kísérje az egyes településeken élők nemzetiségi hovatartozásának arányait, és a kormány ezek változásához igazítja a jogok gyakoro lhatóságát. A kulturális tárca előterjesztéséről szerdán szavaz a pozsonyi kormány. Jóváhagyás esetén a módosítás január elsejétől lép életbe, és pontosítja a tavaly júniusban közzétett adatokat, amelyek szerint a népességi arányok változása a magyar n yelvhasználat vonatkozásában öt települést érintett volna. A húszszázalékos arány megváltozása valamely település kettéválásának, vagy egy nagyobb helységtől való elszakadásának a következménye. A hatályos törvény szerint ahol valamelyik nemzeti kisebb ség képviselőinek aránya eléri a húsz százalékot, ott az adott kisebbséghez tartozó személyek a közigazgatási intézményekkel és az önkormányzatokkal a hivatalos szlovák nyelven kívül, szóban és írásban a saját anyanyelvükön is érintkezhetnek. Ennek megfele lően beadványaikra a szlovák nyelvű válaszok mellett - ha ezt külön kérik - anyanyelvükön írt válaszokra is jogosultak. Ha a húszszázalékos arány fennáll, akkor az önkormányzati testületek - a tagok egyetértése esetén - nem szlovák nyelven is tanácsko zhatnak. Az egyéb területekre, köztük a kétnyelvű hirdetményekre és a helyi tájékoztatás kétnyelvűségére, így a kétnyelvű helységnévtáblák alkalmazására is kiterjedő jogok hasonlóképpen a húszszázalékos nemzetiségi arány függvényei. A kormányhoz tartoz ó Magyar Koalíció Pártja (MKP) arra törekszik, hogy a húszszázalékos küszöböt a felére csökkentse, és teszi ezt más nemzetiségek érdekében is, hiszen a jogok kilenc nem szlovák nemzetiségű közösséget érintenek. Nyelvhasználati jogaikat a Szlovákia által is elfogadott regionális és kisebbségi nyelvek európai chartájához igazodva az év végéig a gyakorlatban is ki kell terjeszteni. vissza BP0294 4 230 MTIk1072 Kárpátalja - KMKSZnyilatkozat - ukránmagyar bizottság kod: nem zetiség/BELP fk: HU ld: Ungvár, 2003. november 11., kedd (MTI) - A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) választmánya kedden kiadott nyilatkozatában értetlenségét fejezi ki amiatt, hogy az ukránmagyar kormányközi vegyes bizottság idei ül ését megelőzően a felek a korábbi gyakorlattól eltérően nem egyeztettek a kárpátaljai magyar szervezetekkel, a KMKSZ képviselőjét pedig kirekesztették a bizottság munkájából. Az MTI ungvári tudósítójához eljuttatott nyilatkozat szerint a KMKSZ választm ánya érthetetlennek tartja azt is, hogy több mint egy hónappal a tanácskozás után sem ismertették az érintett és érdekelt kárpátaljai magyarsággal, illetve annak szervezeteivel az ülés döntéseit.
