Reggeli Sajtófigyelő, 2003. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-10-06
27 konventnek eze n a ponton nem volt joga a nizzai szerződés módosítását kezdeményezni, és a lengyel kormányfő is kizártnak nevezte, hogy engedjen. A spanyol – lengyel keménykedést nem hagyták szó nélkül a nizzai szavazati súlyozással hátrányosan érintett nagy országok. Ge rhard Schröder német kancellár és Jacques Chirac francia elnök egyaránt elképzelhetőnek tartotta, hogy a nizzai képlet megítélése összekapcsolódhat a 2007től esedékes közös költségvetés meghatározásával (a költségvetési program fő haszonélvezője elvben ép pen Varsó és Madrid lehetne). A szombati felszólalásokból amúgy kitűnt, hogy a már ismert módon a hajdani közös piaci alapító hatok a szöveg mielőbbi és minél kisebb módosítást igénylő elfogadása mellett vannak, és ebben lényegében maguk mellett tudhatjá k NagyBritanniát, Dániát és Írországot is. Utóbbiak fenntartásai inkább védekező jellegűek, amennyiben eleve kikötik, hogy nem fognak belemenni a vétójog bármilyen formájú további szűkítésébe. A munkamódszer tekintetében a külügyminiszterek végül is dél után beadták a derekukat, és befejezett ténnyé vált, hogy a miniszteri szintű fordulókat nem fogják szakértői munkacsopor- tok előkészíteni, ehelyett az olasz elnökség írásos kérdőíveket küld majd szét, és ezeket kiértékelve fogják a mindenkori napirende t alakítani. A következő miniszteri fordulóra egy hét múlva kerül sor, amit alig néhány nappal később követ az állam- és kormányfők brüsszeli csúcstalálkozója. Tudósítónktól Medgyessy Péter Rómában megerősítette: a magyar kormány kitart amellett, hogy a nemzeti kisebbségek kollektív jogairól tegyen említést a leendő alkotmány első része. A magyar kormányfő ismét hitet tett a tagországok egyenjogúságának szavatolása mellett, megismételve a hetek (Ausztria, Finn, Cseh, Magyarország, Litvánia, Málta és Sz lovénia) múlt héten küldött levelének vonatkozó álláspontját, mindenekelőtt utalással a majdani Európai Bizottság leendő összetételére. Medgyessy jelezte egyúttal, Magyarország kívánatosabbnak tartja, hogy az úgynevezett megerősített együttműködés megkezdé séhez – a konvent szövegétől eltérően – ne a tagországok harmada, hanem legalább fele jelentse a minimális küszöbszintet, és egy ilyen kezdeményezés minden esetben járjon együtt olyan közösségi programokkal, amelyek elősegíthetik a még kívül lévők későbbi bekapcsolódását. vissza Egyedül Európában Magyar Nemzet „…a dolgot őt magát nézzük…” 2003. október 6. 7:00 Pataky István Hogy rosszkedvűen fogunk bemasírozni az Európai Unióba, azt már régóta tudtuk. Nem szívesen költözik ugyanis az ember olyan helyre, ahol a háziak folyton indokokat találnak a hurcolkodás elhalasztására. Mostanában rosszkedvűekből sértődöttekké váltunk. Tán zsörtölődő magyar természetünkben keresendő a hiba, de valahogy nehezen viseljük, hogy alig kaptuk kézbe a meghívót, máris rajtunk próbálnak spórolni a brüsszeli klubban. A szombaton kezdődő alkotmányozó EUcsúcs könnyen dühre válthatja sértődöttségünket. Fájó pontunkat vette célba az a közösség, amelyhez nem elsősorban az anyagi jólétért, hanem az á ltala képviselt értékekért kívántunk évtizedek óta csatlakozni. Mit mondunk a bukaresti hatalom által porig alázott aradi magyaroknak? És a sírjaikat védelmező délvidékieknek? Azt már megszokhatták, hogy négyévenként távolabb kerül tőlük az anyaország, d e Európa elutasítására még nincsenek felkészülve. Rómában az egymást vigyorogva vállon veregető államférfiak hallani sem akarnak arról, hogy a formálódó európai alkotmány említést tegyen a kisebbségi jogokról.
