Reggeli Sajtófigyelő, 2003. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-10-06
25 ahhoz, hogy elkezdjék velü k a csatlakozási tárgyalásokat, a kisebbségek védelmét is az úgynevezett koppenhágai kritériumok részévé tette. 2001ben a laakeni csúcson e feltételt megerősítette az újabb jelöltek számára is, az Európai Parlament pedig idén szeptember 24én határozatban rögzítette, hogy az alkotmányos értékek között szerepelnie kell a kisebbségi jogok tiszteletben tartásának. Ezt ezért az EU értékei között kellene felsorolni - mondta Medgyessy. Információink szerint a kormány több szövegváltozatot is előkészített, melye k közül a "leggyengébb”, de még elfogadható változat a preambulumban utalna a kisebbségek jogaira. Arról, hogy végül mi kerül be az alkotmány végső szövegébe, konszenzussal kell eldönteniük a tagállamoknak, tehát bármelyik ország megvétózhatja a számára e lfogadhatatlan részt. Ez például az intézményi kérdések esetében azt jelentené, hogy a Nizzában elfogadott legutóbbi reformok maradnak érvényben. A lengyelek és a spanyolok kőkeményen harcolnak is ezért, mivel a nizzai szerződésben rögzített szavazati súl yuk lényegesen meghaladja azt, amit népességszámuk indokolna. (Magyarország a számára is hátrányos új szavazatisúlymegosztásban még nem alakított ki hivatalos álláspontot, de Kovács annyit végül elárult, hogy nem kívánunk számunkra hátrányos megoldást tám ogatni.) Lapunk kérdésére Kovács azt mondta, Magyarország egyelőre nem lát olyan témát, ami miatt végül vétóznia kellene, ugyanis a kisebbségek kérdése nem is szerepel a konvent által elfogadott alkotmánytervezetben, és be nem kerülése miatt nem utasítaná nk el az egész alkotmányt. Az általunk is vitatott intézményi kérdésekben viszont úgy tűnik, születhet elfogadható kompromisszum - tette hozzá. A minden országnak szavazati joggal bíró biztos elvéhez több kisebb tagállam is ragaszkodik. A rotációs elnökség megtartására is már több javaslat született. Az egyenlőség elve megkívánja, hogy minden tagállamnak egyenlő esélye legyen az EU elnöki teendőinek ellátására. Mivel azzal mindenki egyetért, hogy a jelenlegi félévente váltakozó rendszer reformra szorul, a csoportos elnökség tűnik a legelfogadhatóbbnak a többség számára. Így egy időben néhány éven keresztül háromnégy ország végezné e munkát. A döntéseket hozó miniszteri tanácsok - agrár, gazdasági, környezetvédelmi stb. tanácsok - elnöki posztjait pedig va gy felosztanák, vagy rotálnák egymás között. A külügyminiszterek végül két konkrét javaslatról is döntöttek. Elvetették azt az ötletet, hogy a szakminiszterek által már eldöntött ügyekről egy újonnan létrehozandó jogalkotási tanács mondja ki a végső szót. Megállapodtak abban is, hogy változatlanul megmaradnak a jelenlegi miniszteri tanácsok. Összességében elmondható, hogy a hét végi tanácskozáson a sok lúd disznót győz elve érvényesült. A legnagyobb tagállamok ugyanis - Franciaország, Németország és Olasz ország - a Benelux államokkal kiegészülve szinte változatlan formában szerették volna elfogadni a konvent által készített szöveget. A kis- és közepes méretű országok azonban kiharcolták, hogy számos jelentős kérdésben újra megnyíljon a vita, sőt az alkotmá nytervezetbe be nem került kérdések is ismét napirendre kerülhessenek. vissza Rockenbauer Nóra/MHRóma Szobor levegőből Mit málló kőre nem bízol, mintázd meg levegőből - mintha Weöres Sándor gyönyörű soraira gon doltak volna az aradiak tegnap, amikor néma tüntetést tartottak a Szabadságszobor üres talapzatánál, melyre a román kormány korábbi ígérete és a helyi önkormányzat kedvező határozata ellenére nem helyezhették vissza az időközben restaurált szoborcsoportot . Szép emlékezés lehetett. Idegen szemmel nézve kissé abszurd egy nem létező szobor elé vonulni s egy üres posztamenst nézegetni. Ám biztosak lehetünk, hogy akik ott voltak, látták a szobrot, sokan talán szebbet, hitelesebbet is képzeltek oda, mint a való di Huszár AdolfZala Györgyféle emlékmű. Amely, bevallom, nekem sem tetszik. Ahhoz a mély és konkrét fájdalomhoz képest, amit ’49 őszén és utána a bujdosó, bebörtönzött honvédek vagy a kivégzettek özvegyei, árvái éreztek, bizony üresnek és teátrálisnak ha tnak a szoborcsoport allegorikus alakjai. Az a román érv azonban, hogy a szoborcsoport köztéri fölállítása azért nem kívánatos, mert esztétikai kívánnivalókat hagy maga után - átlátszó és nevetséges. Hogyan viszonyuljunk most már a román vezetés szószegés éhez, Nastase miniszterelnök Megbékélés parkjavaslatához? Méltósággal. Ahogy Damjanich, Vécsey, LeiningenWesterburg és társaik viszonyultak a haynaui justizmordhoz, ahogy Batthyány Lajos a minden létező jogot megcsúfoló halálos ítéletéhez. Egy
