Reggeli Sajtófigyelő, 2003. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-10-06
19 Berlusconi megnyugodhat: az Európai Unió alkotmányát mindenképpen római szerződésnek hívják majd. Na és? – gondolhatják erre európai polgárok tízmilliói, ám az olasz kormányfőnek, mint az unió soros elnökének nagyon is húsba vágó kérdés ez. Egy kis dicsfény egyetlen politikusnak sem árt, különösen nem az EUberkekben többszörösen leszerepelt Silviónak. És egyáltalán, mi az a római szerződés? Egy már van belőle: köze l fél évszázaddal ezelőtt ez a megállapodás hozta létre az Európai Közösségeket (amelyeket mára Európai Unióvá kereszteltek át), és lássuk be, igen jól hangzana, ha az első európai alkotmányt is ugyanígy hívnák. S éppen ez történik majd. Bár az alkotmányos szerződést jóváhagyó kormányközi konferencia nagy eséllyel csak 2004 első felében, az ír EUelnökség idején ér véget, a tagállamok megegyeztek abban, hogy a végső aláírási ceremóniát mindenképpen Rómában tartják. Az elnevezéssel meg is volnánk, de miért kell mindehhez kormányközi konferenciát tartani? Mert az uniót létrehozó szerződéseket csupán kormányközi tanácskozás keretében lehet módosítani. Különös alkudozás ez: szavazás nincs, és a végső egyezséghez valamennyi kormánynak egyet kell értenie. Így elv ileg a négyszázezres Luxemburgnak ugyanakkora befolyása van, mint a nyolcvanmilliós Németországnak – de a valóság persze mást mutat. Kormányközi konferenciának számítottak a csatlakozási tárgyalások is, amelyeken Magyarország egyezkedett a tizenöt EUtagál lammal. Nem Róma az egyetlen városnév, amellyel az uniós megállapodások között találkozhatunk. A kilencvenes évek elején, a maastrichti EUcsúcson hagyták jóvá (kormányközi értekezlet után) a maastrichti szerződést, amelynek fő erénye, hogy létrehozta a pénzügyi u niót, vagyis az eurót. Ám nem sokáig hagyták békén az uniós alapszerződést, amelyet tovább módosítgattak, hogy a kilencvenes évek második felében megszülethessen az amszterdami szerződés; a belső határellenőrzést lebontó schengeni egyezményt ekkor emelték be az EUjoganyagba. Az ezredfordulón következett a – jelenleg is érvényben levő – nizzai szerződés, amely felkészítette a bővítésre az unió intézményeit. A most kezdődő kormányközi huzavona mégis más, mint a többi. Minden eddiginél alaposabban előkészíte tte munkáját a másfél éven át tanácskozó Európai Konvent (ebben már Magyarország képviselői is helyet kaptak), amely az idén nyáron adta át a tagállamoknak az EUalkotmány tervezetét. Általános megítélés szerint a konvent több eredményt ért el, mint az elő ző három kormányközi konferencia együtt – érzékelteti a különbséget Györkös Péter, a Külügyminisztérium főosztályvezetője. Javítani persze ezen a tervezeten is lehet, és a jelenlegi, illetve a jövőbeni tagországok többsége szerint bőven van is mit. S ha l étre is jön a kettes számú római szerződés, ki tudja, meddig lesznek elégedettek vele az EUtagok? Akkor aztán jöhet az újabb kormányközi maraton, a sokadszor átírt uniós alapszerződés, amely aligha viseli tovább az olasz főváros nevét. Igaz, addigra talán Berlusconinak sem ez lesz a legnagyobb gondja. A francia hatóságok csodálkozásuknak adtak hangot azzal a lengyel bejelentéssel kapcsolatban, hogy lengyel katonák Irakban idei gyártású, Roland típusú francia légvédelmi rakétákat találtak volna. A lengyel védelmi minisztérium szóvivője arról számolt be, négy darab Rolandrakétát fedeztek fel Irak középső vidékén. A francia külügyi szóvivő ezt azonnal tévesnek minősítette. Chirac államfő személyesen is cáfolta a hírt, hozzátéve, hogy a szóban forgó típust m ár tizenöt éve nem gyártják. Chirac a római EUcsúcson „barátian, de határozottan” közölte Miller lengyel miniszterelnökkel, hogy nyilvánvalóan tévedésről van szó. (Kis Tibor) vissza Közös védelem tervezői sejttel NSZ • 2003. október 6. • Szerző: Füzes Oszkár Az uniós alkotmányozó csúcstalálkozó árnyékában, szintén Rómában, a tagállamok védelmi minisztereinek találkozóján félfordulat történt az EUt és a NATOt meghatározó stratégiai vitában: Párizs és Berlin csöndben letett arról (egyelőre), hogy a NATOtól független katonai tervezőközpontot hozzanak létre a