Reggeli Sajtófigyelő, 2003. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-10-01
5 Bukarest, 2003. szeptember 30., kedd (MTI) - Bár e pillanatban Románia és Magyarország stratégiai céljai egybees nek, egy szobor miatt a két ország közötti párbeszéd hőfoka emelkedik - állapítja meg a Ziua keddi számában megjelent cikkében Adrian Severin volt román külügyminiszter, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet parlamenti közgyűlésének tiszteletbe li elnöke. A "Ne engedjük, hogy a múlt elhomályosítsa a jövőt!" című írásában a politikus felidézi: több mint százötven évvel ezelőtt a Habsburgbirodalom határain belül élő románok és magyarok egyaránt áhítoztak saját független és szuverén államra. Az on a területen, ahol közösen éltek, a XIX. századi magyar hazafiak az egykori feudális magyar államot kívánták nemzetállam formájában feltámasztani, a románok pedig úgy tekintettek ugyanerre a területre, mint a saját nemzettudatuk szerves fejlődését biztos ító kulturális térségre. Mindkét nemzet érvényesíteni akarta - amúgy tiszteletet érdemlő - önrendelkezési jogát. Ennek azonban az lett a vége, hogy egymást gyilkolták, egészen addig, amíg a Habsburgok mindannyiukat legyőzték - írja a szerző. A románok és a magyarok joggal tekintik saját hőseiknek azokat, akik a függetlenségért adták életüket abban az időszakban. Csakhogy ezek a hősök olyan nemzeti üzenetnek is a hordozói, amelyeknek fájdalmas vonatkozásai vannak a mai románmagyar kapcsolatokban - írja Severin. Emlékeztet, hogy a korábban etnikai alapon létrejött nemzetállamok az idők során "polgári államokká" alakultak át. Magyarország és Románia ma már nem a magyarok, illetve a románok államát jelenti, hanem az adott országok állampolgárainak az állam át, függetlenül etnikai hovatartozásuktól. Adrian Severin szerint ezt a szellemet tükrözi a román alkotmányban szereplő "nemzetállam" fogalma is. Az adott államok határain belül élő nemzeti kisebbségek ugyanazokkal a jogokkal rendelkeznek, mint a több ség tagjai - véli a politikus, aki szerint emiatt nem lehet sem megparancsolni, sem megtiltani, hogy a kisebbség és a többség egyaránt mely hőseit ünnepelje. Az európai integráció és a NATObővítés időszakában azonban értelmetlen dolog a múltbeli ellentéte k emlékét felidézni, amikor a közös jövő építéséről van szó - fejti ki. Severin értetlenül fogadja, hogy egy szobor éppen olyan időszakban emeli a románmagyar politikai párbeszéd hőfokát, amikor a két ország stratégiai érdekei egybeesnek. A szobor fel állítása jogos igény, ha az egykori függetlenségi törekvéseknek állít emléket, de csak addig a határig fogadható el, amíg nem a románmagyar történelem valamely konfliktusos epizódját kívánja feltámasztani, amíg nem irredenta üzenet hordoz. Egy ilyen műeml éknek a megbékélést kellene jelképeznie. Adrian Severin sajnálatának ad hangot amiatt, hogy a magyar kormány hajthatatlan álláspontja nincs összhangban e megbékélés szellemével. "Meggyőződésem, hogy a magyar kormánynak nincs semmiféle területi igénye a román szomszéddal szemben. Mint ahogy meggyőződésem az is, hogy a budapesti ellenzék sem gondol komolyan irredenta kalandokra" - szögezi le a román politikus. Szerinte minden józan magyar ember tisztában van azzal, hogy Románia destabilizálása Magyarorsz ág európai álmának a végét jelentené. Magyarországon a szavazatokért folyik a harc amikor a "múlt kijavításáért" emelnek szót - írja Severin, aki ezt csupán "érdekes" taktikai fogásnak tekinti. Az a baj inkább - írja , hogy ebbe a játékba bevonják a romániai magyarokat, megosztva soraikat. Ennek következményeként veszélybe kerül a két ország kapcsolata, jövendő stratégiai partnersége - állapítja meg Adrian Severin, aki szerint a magyar demokratáknak vissza kellene utasítaniuk a nacionalistapopulista jelszavakat a belpolitikai csatározásokban. vissza BP0224 4 130 MTIb2014 Szili Katalinnal tárgyalt a horvát elnök kod: diplomácia/KULP fk: HU ld: Budapest, 2003. szeptember 30., kedd (MTI) - A Horvátország e urópai uniós csatlakozásáról is szó volt Szili Katalin és Stjepan Mesic horvát elnök tárgyalásain kedden a Parlamentben. Az Országgyűlés elnöke szerint Magyarország számára fontos, hogy a lehető leghamarabb megkezdődjenek az uniós csatlakozási tárgyalások Horvátországgal, és az ország minél hamarabb csatlakozzon az EUhoz. Szili Katalin elmondta, hogy felajánlotta a horvát elnöknek azokat a jogharmonizációval és a parlamenti intézményrendszer korszerűsítésével kapcsolatos tapasztalatokat, amelyekkel a magyar parlament rendelkezik.
