Reggeli Sajtófigyelő, 2003. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-10-29
14 Másfél évtizede már a magyarországi politikai élet semmilyen tényezője nem vonta kétségbe, hogy Magyarországnak kötelessége minél hathatósabban segít eni a kisebbségi magyarságot szülőföldjén való megmaradásában, identitásának megőrzésében, kultúrájának fejlesztésében. Mádl Ferenc emlékeztetett: többéves folyamat eredményeként a határon túli magyarság közvetlen anyagi támogatása is szilárdan beépült a m agyar költségvetésbe. Mádl Ferenc kifejtette: amikor az anyaország építő együttműködésre törekszik a szomszédos országokkal, vagyis nagyobb biztonságért, közös euroatlanti integrációs erőfeszítésekért, több kölcsönös beruházásért, nagyobb kereskedelmi fo rgalomért, több határátkelőhelyért, utak és vasutak építéséért száll síkra. vissza Egység kell a magyar sikerhez - Szlovákia és Lettország ellenzi a kollektív kisebbségi jogok említését az EU alko tmányában Világgazdaság 20031029 Szerző: Fóris György Szóban nem, de írásban akadt két olyan ország, amely egyértelműen az ellen foglalt állást, hogy a nemzetietnikai kisebbségek kollektív jogainak tiszteletben tartásáról külön emlékezzen meg az Európa i Unió alkotmányos szerződése. Szlovákia és Lettország az olasz EUelnökség kérdőívére válaszul leszögezte, hogy nem ért egyet a téma alkotmányban történő megemlítésével. (Hivatalosan meg nem erősített sajtóértesülések szerint Pozsony emellett külön levél ben is feljegyzést intézett ez ügyben a soros elnökséghez.) A kisebbségek kollektív jogainak megjelenítése a leendő alkotmány első alapvető értékeket számba vevő részében kezdettől fogva meghatározó törekvése a magyar diplomáciának. A konvent szövegterve zetében végül nem szerepelt, mivel nem kapott támogatást a résztvevők részéről, mi több, Giscard d’Estaing, a tanácskozás elnöke elvi alapon tartotta feleslegesnek és túlhaladottnak a kérdés ekként történő exponálását. Szerinte azzal, hogy az alapvető jogo k chartája bekerül az alkotmányba, a demokratikus és emberi jogok minden lényegi aspektusát lefedték. A téma mostani megvitatására azt követően került sor, hogy a magyar kormány kérte napirendre tűzését. Az október eleje óta formálisan is zajló reformkon ferencia újabb, külügyminiszteri szintű fordulóján, hétfő délután következett az úgynevezett nem intézményi kérdések áttekintése, ezek egyike volt a magyar felvetés is. Összesen 91 ilyen téma volt az asztalon, és Kovács László külügyminiszter sajtóértekezl etén utóbb megelégedéssel nyugtázta, hogy a kezdeményezést egyik felszólaló sem kifogásolta. Olasz elnökségi forrásokból azonban utóbb kitűnt, hogy a hétfői fordulóra benyújtott írásos válaszok közül a szlovák és a lett – mindkettő arányosan jelentős számú kisebbséggel rendelkezik – hivatalos ellenzést jelentett be. A magyar diplomácia szerint sok ország a színfalak mögött voltaképpen szimpatizál a magyar törekvéssel, ám többségük nem szívesen exponálja magát nyíltan is. Korábban hasonló volt a helyzet a vélhetően ellenzők, vagy nem túlságosan egyetértők oldalán is, ami elvben még mindig esélyt adhatott volna arra, hogy a téma tartósan napirenden maradjon. Mindez a szlovák – lett formális óvás megjelenésével halványulni látszik. Franco Frattini olasz külüg yminiszter a Világgazdaság – eljárást firtató – kérdésére emlékeztetett, hogy egy felvetés akkor számíthat túlélésre és akár a végső dokumentumba való bekerülésre, ha tényleges konszenzus övezi. Diplomáciai forrásokból úgy tudni, hogy a tagországok oldalán a latens ellenzők közé tartozik a – saját nemzeti kisebbségei miatt maga is fejfájással küszködő – spanyol és francia kormány. Tekintve, hogy akadt immár „hivatalos” ellenző, beavatkozásuk akár szükségtelennek is minősülhet. vis sza
