Reggeli Sajtófigyelő, 2003. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-10-29
11 európai alkotmány az első olyan közös dokumentum lesz Kelet- és NyugatEurópában, amely a kétpólusú vi lág megszűnését kodifikálja a kontinensen. A konferencián a jelenlegi kabinet, illetve az Antall, a Horn- és az Orbánkormány politikusai mellett diplomaták, tudósok, egyetemisták, illetve társadalmi szervezetek és EUintézmények képviselői vettek részt . Szekeres újságíróknak elmondta: a konferencia apropója és célja az Európai Unió jelenlegi fő gondolkodási irányainak megismertetése. Az EUalkotmány tervezetét az Európai Konvent dolgozta ki, amelyben a tizenötökhöz jövő májusban csatlakozó államok képv iselői is helyet kaptak. A szöveget a Rómában nemrég megnyílt kormányközi konferencián véglegesítik. A remények szerint a huszonötök Európája átláthatóbb, demokratikusabb és hatékonyabb lesz a mostaninál. A tagállamok és a csatlakozó országok ugyanakkor ig yekeznek saját, nemzeti szempontjaikat is érvényesíteni. Mint az EUkülügyminiszterek hétfői, brüsszeli tanácskozásán kiderült: van még esély a nemzeti kisebbségek védelméről szóló magyar alkotmányjavaslat elfogadtatására. vissza Erdély: diákok kérdezték Mádlt NSZ • 2003. október 29. • Szerző: Dési András Státustörvény, kettős állampolgárság, autonómia – nem éppen „diákos kérdésekkel”, hanem a határon innen és túl egyaránt heves vitákat kiváltó politikai témákkal fogadták Mád l Ferenc köztársasági elnököt tegnap Csíkszeredán, a Márton Áron Főgimnázium és a Segítő Mária Katolikus Gimnázium növendékei. Mádl – aki erdélyi magánlátogatása zárónapján érkezett a Csíkimedence „fővárosába” – gyorsan átérezte a könnyednek korántsem nev ezhető légkört. – Magyarországot történelmi adósság terheli a határon túli magyarsággal szemben – hangsúlyozta az államfő a magyar koronás címerrel díszített boltíves teremben. Mint fogalmazott, az anyaország 1945 után a külső világpolitikai körülmények, a magyarországi szolidaritás hiánya és bizonyos vezetők „túlteljesítése” miatt elfordult a határon túl élő magyarok millióitól. A rendszerváltás óta azonban gyökeres fordulat következett be, és ma az anyaországi politikai erők között konszenzus van a teki ntetben, hogy Magyarország felelősséget visel a határon túl élő magyarok iránt, és ezt az alkotmány is rögzíti. Milyen értékeket vihet Erdély az európai integrációba? – szólt a következő kérdés. Mádl szerint erdélyi útja során azt tapasztalta: a család – iskola – templom értékközösség a nehezebb sorsnak kitett közösségben sokkal erősebben működik, mint az anyaországban. Az államfő elismerően szólt a magyarországinál szintén sokkal erősebb erdélyi szolidaritásról is. – Rengeteg jó példát láttam arra, hogy a z erdélyi magyarság alapítványokkal és más kezdeményezésekkel felelősen intézi a saját sorsát – mondta. Az anyaország segítségére azonban Csíkszeredán, de más erdélyi magyar településeken is változatlanul számítanak. Az államfő ugyan minden alkalmat megra gadott annak hangoztatására, hogy az óvodától az egyetemig tartó anyanyelvi oktatás döntően hozzájárul a szülőföldön maradáshoz, a fiatalok elsősorban a magyarországi felsőoktatási lehetőségek, ösztöndíjak iránt érdeklődtek. Tőkés László püspök lapunkho z eljuttatott levelében kifogásolta állításunkat, amely szerint az általa vezetett ellenzéki csoport a romániai alkotmánymódosításról tartott népszavazás „bojkottálására” szólította fel a lakosságot. Mint Tőkés hangsúlyozza, valójában a következőkre szólít ották fel a választópolgárokat: a népszavazás eredményes végkimenetele érdekében vegyenek részt a népszavazáson, illetve a magyar szavazók „a választás demokratikus jogával élve és lelkiismereti szabadságuk alapján szavazzanak nemmel a módosított román alk otmányra”. vissza
