Reggeli Sajtófigyelő, 2003. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-10-27
6 Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom a szavazás után azonnal bejel entette: a folyamat visszafordítása érdekében alkotmánybírósághoz fordul. Hevesen ellenkezik a Robert Fico vezette Smer is. A párt egyebek között azzal érvel, hogy a stressz atyjáról, Selye Jánosról nem lehet egyetemet elnevezni, mert ilyen nevű ember sosem létezett, az illető tudóst Hans Selyének hívták, de ez se ok arra, hogy a magyarok Szlovákiában, egy olyan országban önálló egyetemet kapjanak, ahol már 24 egyetem működik, és azok fenntartására sincs pénz. Hasonló véleményt képviselnek a kommunistá k (KSS) és a Meciartól elszakadtak, a Nép Unió (LÚ) honatyái. Egyhangúlag törvényellenesnek nevezik a törvényhozás döntését, mert semmiképpen sem hajlandók elfogadni az MKP érvelését, hogy egy ötmilliós ország félmilliós - adófizető - magyar közösségének j oga van ahhoz, hogy az anyanyelvén tanuljon. Bárdos Gyula, az MKP frakcióvezetője a szavazás után az MTInek azt mondta: - Hosszú és keserves folyamat döntő szakaszán vagyunk túl. Hitünk szerint az egyetem haszna, színvonala rácáfol majd minden ellenk ezésre, fanyalgásra, és az évek során európai szintű oktatási intézménnyé növi fel magát. vissza BP0109 4 230 MTIk1043 Románia - az Európai Egyetemek Egyesülete ülésezett Kolozsváron kod: felsőfokú/OKTA fk: EUR/HU/R O ld: Bukarest, 2003. október 23., csütörtök (MTI) - A felsőfokú oktatás minőségének javításáról, a négy évvel ezelőtt elfogadott bolognai nyilatkozat gyakorlatba ültetéséről tanácskoznak az Európai Egyetemek Egyesülete által szervezett, csütörtökön Ko lozsváron kezdődött konferencia résztvevői. Az Európai Egyetemek Egyesülete első ízben tartja KeletEurópában soros ülését. A csütörtökön kezdődött konferencia házigazdája, a kolozsvári BabesBolyai Tudományegyetem (BBTE) maga is tagja az egyesületnek. A 2001 márciusában létrejött szakmai egyesület célja, hogy egységes rendszert dolgozzon ki az európai felsőoktatásra és kutatásra vonatkozóan. A vasárnapig tartó ülésen több mint háromszáz, az európai egyetemeket, oktatási minisztériumokat és diáksze rvezeteket képviselő személy vesz részt. A szakemberek az 1999ben elfogadott bolognai nyilatkozat gyakorlatba ültetését vitatják meg a felsőfokú oktatás megreformálása és a minőségi oktatás biztosítása jegyében. A négy évvel ezelőtt megindult "bologn ai folyamat" célja az európai felsőoktatási rendszer különböző vonatkozásainak az egységesítése. A kolozsvári találkozón az oktatási szakemberek ennek szellemében megvitatják az egyetemi diplomák kölcsönös elismerésének jogi, szakmai és anyagi vonzatait. A megbeszélések során elfogadandó javaslatok az Európai Unió intézményeihez, illetve a nemzeti szaktárcák asztalára kerülnek. Andrei Marga, a BBTE rektora a konferencia előtt tartott sajtótájékoztatón a kolozsvári oktatási intézmény szempontjából történ elmi fontosságúnak nevezte a rendezvényt. Úgy vélte: ez az esemény óhatatlanul növeli az egyetem tekintélyét, ugyanakkor kötelezi is a felsőoktatási intézményt arra, hogy a jövőben az eddiginél is magasabb színvonalú oktatást biztosítson diákjai számára. M arga szerint mihamarabb át kell ültetni a gyakorlatba a bolognai nyilatkozatban foglaltakat, mivel az Egyesült Államok felsőfokú oktatásának színvonala még mindig meghaladja az európaiét. A konferenciára sokan érkeznek Magyarországról, így jelen leszne k a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem, a budapesti műszaki, a Pázmány Péter és a Semmelweis Orvostudományi Egyetem, a debreceni, a gödöllői, a miskolci, a szegedi és a veszprémi felsőoktatási intézmények képviselői. Az uniós or szágok miniszterei 1999ben a bolognai nyilatkozat keretében elfogadták, hogy Európában egységesen kétfokozatú képzést kell bevezetni. Ennek szellemében külön lesz alapképzés és szakképzés, várhatóan mind főiskolai, mind egyetemi szinten. A bolognai nyilat kozat szerint 2010ig egész Európában átveszik a skandináv és angolszász lineáris felsőoktatási rendszert. Ez azt jelenti, hogy a főiskolai és egyetemi képzés egymásra épülve valósul meg, és a különböző szinteken a megfelelő szakképzettség megszerzése után ki lehet lépni a rendszerből. vissza
