Reggeli Sajtófigyelő, 2003. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-10-24
Elmérgesedett, mármár fegyveres konfliktussal fenyeget a vita, amelynek oka az, hogy m eg kellene állapodni: az aprócska sziget melyik országhoz tartozik. Moszkva ezért bekérte azokat a dokumentumokat Kijevtől, amelyek bizonyítanák, hogy az Ukrajna része lenne. Kijev azonban visszautasította az orosz kérést, mondván: teljesen egyértelmű, hog y a sziget már ukrán terület. A határvita egyre aggasztóbb méreteket ölt. Washington ezért felszólította a két felet, diplomáciai úton rendezzék a viszályt. Lord Robertson NATO főtitkárpedig különkülön tárgyalt a kérdésről a moszkvai és a kijevi vezetőkk el. Oroszország szerint a gát építésére azért van szükség, hogy megakadályozzák a Krímfélsziget "további erózióját". Az építési munkálatokat szeptember 19én kezdték meg. Az orosz fél módfelett eltökéltnek látszik, a terv megvalósítását illetően. Orosz l apértesülések szerint a harminc méter széles gátat mindössze egy kilométer választja el a szigettől. Kijev mindeközben azonban attól tart, hogy Moszkvának valójában csak az ukrán felségvizekre fáj a foga. A helyzet elmérgesedését mutatja: az ukrán határőrö ket teljes készültségbe helyezték a tuzlai határszakasznál. A II. világháború óta először harckocsielhárítókat vonultattak fel a térségben. A Kercsiszoros stratégiai szempontból rendkívül fontos területen helyezkedik el. A Feketetengert és az Azoviten gert, illetve nyugatról az ukrán Krímfélszigetet, keletről pedig az orosz Tuzlafélszigetet választja el egymástól. A század első évtizedeiben amúgy még nem is létezett a félsziget. 1925ben aztán pusztító hóvihar söpört végig a krasznodari vidéken, amely elvágta a Tuzlazátonyt az orosz területtől. (A krasznodari közigazgatási területen éltek a kubányi kozákok.) Tizenhat évvel később, 1941ben közigazgatásilag Tuzlát az akkor az Oroszoszországi Szocialista Szovjetköztársasághoz tartozó Krímfélsziget rész évé tették meg. 1954ben aztán a sziget ukrán terület lett. (Aligha véletlen, hogy éppen Hruscsov országlása idején került sor a lépésre, hiszen a Szovjet Kommunista Párt első titkára 1938 és 1949 között éppen az Ukrán Kommunista Párt Központi Bizottságána k első titkára volt.) A Szovjetunió felbomlása, azaz 1991 után Ukrajna ezért saját területe részének nyilvánította a hét kilométer hosszú és 500 méter széles szigetet. Manapság néhány tucat ukrán család él itt, jórészt halászatból tartják fenn magukat. Az utóbbi években valamelyest fellendült a turizmus is: több szálloda áll az idelátogatók rendelkezésére. Láthatóan az ukrán és az orosz médiumok számára is talány, miért kezdte meg az orosz fél a gát építését. Egyes feltételezések szerint a döntést a kubán yi kozákok ö nkormányzata hozta meg. Így akarják megakadályozni ugyanis, hogy a Feketetenger felől sós víz áramoljék az orosz partvidék felé. A túlságosan sós vízben lehetetlenné vált bizonyos halfajták halászata. Az elismert ukrán hetilap, a Zerkalo nedeli viszont te ljesen más verzióval állt elő. Eszerint a gát építését titokban a térségben élő (tehát orosz és ukrán) üzletemberek finanszírozzák, mert így akarják rávenni Moszkvát és Kijevet kapcsolataik szorosabbra vonására. A lap úgy értesült, az építkezést támogatja a krími kommunisták vezetője, Leonyid Hrah ukrán parlamenti honatya, aki több igencsak kétes orosz befektetésben érdekelt a Krímfélszigeten. A mostani határvita súlyos következményekkel járhat politikai és gazdasági szempontból egyaránt. A két fél évek ó ta a krími térség demilitarizálásán ügyködött. Ám e folyamat a jelek szerint megtorpan. Ez pedig különösen veszélyes a jelenlegi helyzetben, hiszen a közelmúltban értékes olaj- és gázlelőhelyekre bukkantak az Azovitengerben. Ez pedig újabb viszályokat vet ít előre, hiszen Kijev és Moszkva várhatóan abban sem ért majd egyet, hol húzható meg a tengeren a két ország közötti határszakasz. A másik probléma, hogy a Kercsiszorosnál a víz igen sekély. Ezért a nagyobb hajók csak mesterséges útvonalon haladhatnak át . E szakaszt azonban a krími ukrán hatóságok ellenőrzik, s évente csak az orosz hajók "átsegítéséből" tesznek szert 180 millió dollárra. Ez persze nyilván felbőszíti az orosz felet. Leonyid Kucsma ukrán elnök először "félreértésnek" nevezte az eset körül kirobbant botrányt, amelynek szerinte nincs köze a politikához. Az ukrán parlament azonban sokkal élesebben értékelte a helyzetet. Felszólította az orosz honatyákat, azonnal állítsák le "az egyoldalú kezdeményezést," amely "sérti a jó ukránorosz kapcsolat okat". A határvita olyannyira kiéleződött, hogy Kucsma elnök szerdán megszakította latinamerikai körútját és Brazíliából a krími Szimferopolba, onnan pedig Tuzla szigetére utazott. Az orosz közlekedési minisztérium szerdán jelentette be, hogy előző nap tengeri i ncidens robbant ki a Kercsiszorosban: ukrán őrnaszádok
