Reggeli Sajtófigyelő, 2003. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-10-24
Szigeti László pozsonyi oktatási államtitkár lapunknak nyilatkozva korszakos jelentőségűnek nevezte a csütörtöki parlamenti döntést, amely lehetővé teszi, hogy a trianoni határváltozás után az első magyar tannyelvű állami egyetem jöhessen létre a mai Szlovákia területén. Kifejezte azt a meggyőződését is, hogy a kedvező döntést követően jövő szeptemberig sikerül megteremteni a szükséges szakmai feltételeket a tervezett három – pedagógiai, köz gazdasági és református teológiai – kar megnyitásához. Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke lapunknak elmondta: az egyetemi végzettséggel rendelkező felvidéki magyarok száma messze elmarad a szlovákiai átlagtól. Különösen számottevő a magyar nem zetiségű közgazdászok hiánya. A magyar tannyelvű iskolák jelentős pedagógushiánnyal küszködnek. A történelmi egyházak pedig magyar vagy magyarul is tudó lelkészek hiányával. Ráadásul elég kevesen térnek vissza azok közül, akik magyarországi egyetemeken fej ezik be tanulmányaikat. vissza Bugár Béla: Idővel kineveljük saját professzorainkat Népszabadság • 2003. október 24. • Szerző: Szilvássy József Az elmúlt időszak talán legnagyobb sikere a Magyar Koalíció Pártja számára: meg alakulhat a Selye János Egyetem Révkomáromban. A döntésről nyilatkozott lapunknak Bugár Béla elnök. A parlamenti vitában az ellenzék egyik érve az volt, hogy Révkomáromban provinciális egyetem jöhet létre, mivel a felvidéki magyar fiatalok előtt is megny ílnak az uniós határok. – Az egyetemi végzettséggel rendelkező felvidéki magyarok száma messze elmarad a szlovákiai átlagtól. Különösen számottevő a magyar nemzetiségű közgazdászok hiánya. Magyar tannyelvű iskoláink jelentős pedagógushiánnyal küszködnek. A történelmi egyházak pedig magyar vagy magyarul is tudó lelkészek hiányával. Eközben azt tapasztaljuk, hogy sajnos, elég kevesen térnek haza azok közül, akik magyarországi egyetemeken végezték el tanulmányaikat. y Azt is felhánytorgatják, hogy a Selye Já nos Egyetemnek nem lesznek olyan tudományos fokozattal rendelkező oktatói, akik szavatolnák a kellő színvonalat. – Erre azt szoktam válaszolni szlovák kollégáimnak: nézzenek körül saját házuk táján. Több mint nyolc évtizeddel ezelőtt szlovák oktatók híján cseh vendégtanárok alapították meg a pozsonyi Komensky Egyetemet, amely ma az egyik legjelentősebb szellemi műhely országunkban. Mi sem kezdünk sokkal jobb körülmények között, hiszen évtizedeken át teljesen elsorvasztották a magyar nyelvű pedagógusképzést . A felvidéki magyar doktoranduszok és más tehetséges egyetemisták eddig nem tanulhattak anyanyelvükön és csupán az elmúlt esztendőkben juthattak el magyarországi, netán csehországi vagy más külföldi részképzésre. Mégsem vagyok borúlátó, mert több szlovák – jelenleg más egyetemeken oktató – magyar vagy magyarul is tudó professzor jelezte, hogy hajlandó Révkomáromban oktatni. Jeles magyarországi szaktekintélyek is felajánlották segítségüket. Az viszont már csak idő kérdése, hogy azután az egyetem saját oktat ógárdát neveljen ki. y Elhangzott olyan módosító javaslat is, hogy az oktatás nyelve a szlovák és részben a magyar legyen. Ez elfogadhatatlan az MKP számára? – Ez szemellenzős felfogás. Mi magyar tannyelvű állami egyetem létrehozását követeljük, ahol szl ovákul, de angolul és esetleg németül is lesznek előadások, szakfoglalkozások. Ugyanis a révkomáromi egyetem olyan végzősöket szeretne kibocsátani, akik nemcsak a szlovákiai, hanem az európai munkaerőpiacon is boldogulnak. Ezért tartom kicsinyesnek és neve tségesnek az említett próbálkozásokat. vissza Ukrán – orosz csúcs a kercsi konfliktus miatt Népszabadság • 2003. október 24. • Szerző: Szalai Zoltán, Moszkvai Tudósítónktól
