Reggeli Sajtófigyelő, 2003. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-10-21
10 A szarvasi képviselőtestület – a városszépítő egyesület javaslatára – legutóbbi ülésén úgy határozott, hogy eredeti helyére, a város szlovák nemzetiségi iskolájának utcai homlokfalára állítja vissza a Csehszlovák Köztársaság egyik megalapít ójának, Milan Rastislav Stefániknak szobrát, egy régebbi pozsonyi emlékmű kicsinyített mását. Erről Babák Mihály polgármester tájékoztatta lapunkat. Rudolf Schuster szlovák államfő a Népszabadságnak minap adott interjújában kifogásolta, hogy Szarvason több en ellenezték a szobor visszahelyezését. A szlovák iskola tavaly kezdődött felújítása idejére az emlékművet eltávolították helyéről. Ezt követően a városban felerősödtek azok a hangok, amelyek bírálták „a nagy trianoni hős, Stefánik bálványának” újbóli k öztéri felállítását. Egyesek az iskola auláját javasolták a szobor helyszínéül, remélve, hogy így „nem fog kitüntetett helyet kapni, a városközpontban nem lesz látható”. Stefánik emlékét szülőföldjén, Szlovákiában számos térplasztika őrzi, de a francia tö rténetírás is megörökítette a nevét, miután az első világháborúban a francia hadseregben harcolt, és a légierő tábornoki rangjáig vitte. A mindössze 39 évet élt, még 1919ben, tehát Trianon előtt egy légi balesetben elhunyt Stefánik egyébként a szarvasi ev angélikus gimnáziumban érettségizett. Történészek szerint ezek alatt az évek alatt vált végleges meggyőződésévé a Magyarországtól történő elszakadás szükségessége. Szarvas határában kétnyelvű helységnévtáblák jelzik, hogy a Körösparti településen ma is j elentős a szlovák nemzetiségű lakosság aránya. Rudolf Schuster köztársasági elnök személyesen részt kíván venni a több mint 700 millió forint magyar állami keretből felújított iskola mai ünnepélyes átadásán. Szlovák részről nyilván nem tekintették volna ba rátságos gesztusnak az emlékmű eltávolítását a közterületről. A városszépítő egyesület esztétikai és művészeti szempontokat mérlegelve megállapította, hogy a kisméretű, mindössze 80 centiméter magas műalkotás az iskolaépület díszítőelemének tekinthető, „a z utca emberének nem konkrét személyt, inkább egy arc nélküli pilótát jelenít meg”. Az emlékmű feliratát is tényszerűnek, tárgyilagosnak ítélték, s nem kifogásolták, hogy eredeti helyére visszakerülve továbbra is díszítse az épületet, „jelképezve a nemzeti ségek békés egymás mellett élését, ami eddig is jellemző volt városunkra”. vissza A magyarok mégis megszavazták a román alkotmányt NSZ • 2003. október 21. • Szerző: Tibori Szabó Zoltán A magyarság szavazatai nélkül nem lett volna érvényes a hét végi romániai népszavazás – jelentette ki Markó Béla a referendum eredményét kommentálva. Az RMDSZ elnöke szerint a romániai magyarság szavazatai a leadott voksok több mint hat százalékát jelentette. Ez pedig fontos üzenet a románság f elé is, de nemkülönben azok számára, akik „azt mondták a magyaroknak, hogy ne menjenek el szavazni” . A Tőkés László püspök vezette ellenzéki csoport, amely a népszavazás bojkottálására szólított fel, leginkább Gyergyószentmiklós környékén, illetve Kovászna megyében talált követőkre. Markó úgy vélte, politikailag jelzésértékű, hogy a felhívások ellenére a magyar választók nagy számban voksoltak, s szavazataikkal döntően az RMDSZ és azon egyházak mellé álltak, amelyek az alkotmánymódosítás elfogadására biztatták őket. vissza Izetbegovic, a bosnyák "nemzet atyja” Háttér Nagy ember távozott, aki gyakran rossz szerepben, rossz időben volt rossz helyen. Alija Izetbegovic 78 éves korában, szívelégtelenség következtében hunyt el vasárnap a szarajevói Kosevo kórházban. Világok közt őrlődött. Mélyen hívő muzulmánként Keleten találta meg ideológiai partnereit, a földrajzi és politikai realitások miatt azonban nyugati államokkal volt kénytelen szövetséget kötni. Vallotta, hogy az "iszlám több mint vallás”, mégis - meggyőződése ellenére és elsősorban talán a külső elvárások miat t - világi társadalmat volt kénytelen építeni.
