Reggeli Sajtófigyelő, 2003. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-10-18
5 Cikkek: BP0175 4 230 MTIk1061 Szlovákia - közvéleménykutatás - mélyponton a Dzurinda iránti bizalom kod: BELP/közvéleménykutatás/VEGY fk: SK ld: Pozsony, 2 003. október 17., péntek (MTI) - Egy friss közvéleménykutatás adatainak tanúsága szerint Szlovákiában a megkérdezettek 61,4 százaléka nincs bizalommal Mikulás Dzurinda iránt, sőt, ennyien vélekednek úgy, hogy a kormányfő árt a legtöbbet Szlovákiának. Ezze l szemben a legnagyobb bizalmat, a Robert Fico, a SMER nevű ellenzéki párt elnöke élvezi. Az MVK nevű ügynökség két kérdést tett fel 1152 embernek. Az egyik: melyik közéleti ember, politikus iránt van Önnek a legtöbb bizalma? A válaszadók 32,6 szá zalékkal Robert Ficót 17,7 százalékkal, a háromszori exminiszterelnököt, Vladimír Meciart, a szintén ellenzéki Néppárt - Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (LSHZDS) vezetőjét nevezték meg. Bugár Béla, a kormánypárti Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke, a szlovák parlament alelnöke 15,2 százalékkal a harmadik, a miniszterelnök Mikulás Dzurinda pedig 5,3 százalékponttal a kilencedik a sorban. Csáky Pál miniszterelnökhelyettes 3 százalékot kapott. Az másik kérdés az volt: melyik közéleti ember iránt n incs bizalma, ki árt Ön szerint a legtöbbet Szlovákiának? A listát 61,4 százalékkal Mikulás Dzurinda vezeti. Mögötte 25,9 százalékkal Vladimír Meciar áll. A harmadik 23,1 százalékkal Pavol Rusko, az új gazdasági miniszter, a kormánypárti Új Polgári Szö vetség (ANO) elnöke. Utána a pénzügyminiszter, majd a szociális ügyek miniszter e következik. Rudolf Schuster államfő a hetedik helyen áll 13,1 százalékkal. Bugár Béla 8,3 százalékkal a kilencedik, Csáky Pál pedig 4,8 százalékkal a tizenkettedik. vissza BP0182 4 230 MTIk1063 Románia - népszavazás az alkotmány módosításáról - ELŐZETES kod: nemzetiség/VTAS/BELP fk: RO ld: Garzó Ferenc, az MTI tudósítója jelenti: Bukarest, 2003. október 17., péntek (MTI) - Csaknem 17 millió román állampolgárt várnak az urnák elé szombaton és vasárnap, hogy népszavazáson szentesítsék az alkotmánynak a parlament által elfogadott módosító törvényét. A referendumot megelőző hetekben heves meggyőzési kampányt folytattak a romániai politikai pártok, amelyek számára rendkívül fontos, az európai normákhoz k özelítő módosítás érvénybe léphessen. Elsősorban amiatt aggódnak, hogy meglesze a népszavazás érvényességéhez szükséges részvételi küszöb, azaz ötven százalék plusz egy szavazat. A módosítások elfogadásáért szállt síkra a kormányzó Szociáldemokrata P árt (PSD), ugyanerre szólította fel a lakosságot az ellenzékben lévő Demokrata Párt (PD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL). E két utóbbi nemrég választási szövetséget kötött a szociáldemokratákkal szemben, és "éberen figyelni kívánja" a népszavazás menetét . Korábban ugyanis a PNL és a PD figyelmeztetett: e referendumot a PSD nem használhatja fel saját választási céljaira, "politikai imázsának" propagálásra. A szélsőségesen nacionalista NagyRománia Párt (PRM) az egyetlen román szervezet, amely ellenzi a jel enleg érvényben lévő alkotmány megváltoztatását, mert úgy véli, hogy általa Románia nemzeti érdekei csorbulnának. A PRM legfőbb kifogása, hogy a módosítások többletjogokat biztosítanak a nemzeti kisebbségek számára. Éppen e jogok bővítése teszi érdekel tté a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ), hogy érvényes legyen a népszavazás, s azon az igen voksok kerüljenek többségbe. A magyarok politikai szervezete felhívta a romániai magyarok figyelmét, hogy nem a jelenleg érvényben lévő, 1991ben szület ett alkotmány egészének az elfogadásáról van szó, hiszen az abban szereplő romániai "nemzetállam" meghatározást az RMDSZ továbbra is elutasítja. A szavazás csupán a módosító törvénycsomagról szól, amely a nemzetiségi jogok tekintetében az oktatás mell ett biztosítja az anyanyelv használatát a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban is, alkotmányos