Reggeli Sajtófigyelő, 2003. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-10-17
7 A ré sztvevők számszerű többsége ezzel szemben úgy foglalt állást, hogy noha a bizottság valóban a közösségi érdekeket képviseli, a testületben nemzeti szempontoknak is kifejezésre kell jutniuk. Nagyon sok érv hangzott el a szűkebb körű bizottság mellett, m íg az "egy ország - egy biztos" formula hívei a racionális megfontolások mellett érzelmi szempontokat is említettek. Medgyessy Péter például megállapította, hogy egy olyan ország, amely évtizedek óta vár az európai integrációhoz való csatlakozás lehetőségé re, nem engedheti meg magának, hogy ne legyen teljes jogú képviselője a bizottságban. Eltérőek voltak az álláspontok a miniszteri tanács elnöklési rendjének meghatározásával kapcsolatban is, de nem annyira, mint a bizottság esetében. Nagyon sokan érvel tek amellett, hogy az lenne a jó megoldás, ha az EUnak lenne egy állandó elnöke, az egyes tanácsi formációkban pedig valamilyen forgási rendszer szerint és lehetőleg csoportosan oldanák meg az elnöki szerepkörök ellátását - közölte Medgyessy Péter. Ő maga - sok más tagország vezetőjével együtt - úgy foglalt állást, hogy e megoldás elfogadásához tisztázni kellene bizonyos kérdéseket. Ezek közé tartozik például, hogy miként lehet elkerülni az EUelnök és a brüsszeli bizottság elnöke közötti rivalizálást. Emellett megállapodásra kellene jutni az elnök hatásköreinek pontos meghatározásáról. A vita egy további pontjával, a szavazási rendszer módosításával kapcsolatban Magyarországnak az az álláspontja, hogy a maga részéről nem kezdeményezi a nizzai szerz ődésben meghatározott rendszer átalakítását. Ha azonban konszenzus alakul ki, akkor el tudna fogadni egy olyan megoldást, amely szerint a minősített többséget igénylő döntések elfogadásához egyrészt a tagállamok 60 százalékának a támogatására lenne szükség , másrészt arra, hogy ugyanezek a tagállamok az unió össznépességének legalább a 60 százalékát képviseljék. Szóba került az EUkülügyminiszter - ugyancsak újonnan létrehozandó - tisztségének a kérdése is. Medgyessy Péter szerint ebben volt a legkeveseb b vita. Gyakorlatilag egységesnek tekinthető az az álláspont, hogy e tisztség kettős jellegű legyen: betöltője egyszerre tartozzon felelősséggel a bizottságnak és a tanácsnak. A miniszterelnök szerint nem lehetetlen, hogy a kormányközi konferencia még az év végéig lezáruljon - ő maga is támogatná ezt , de ehhez nagyon kemény munkára lesz szükség. Kovács László külügyminiszter kifejtette: Magyarországot a decemberi határidő tartása kevésbé foglalkoztatja, mint az, hogy mindenki számára elfogadható a lkotmány szülessen. A szerződést legkorábban úgyis csak jövő májusban, a tíz új tagország csatlakozása után fogják aláírni - emlékeztetett. Érdekes fejleménynek nevezte, hogy ezúttal viszont már igen sokan szorgalmazták a decemberi befejezést, amelyet eleinte csak a soros olasz elnökség tartott olyan fontosnak. Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök, az Európai Tanács soros elnöke azt ígérte, hogy az elnökség most összegyűjti az álláspontokat, s ennek alapján megpróbál kompromisszumos javaslatokat e lőterjeszteni - mondta a külügyminiszter. vissza BP0413 4 230 MTIk1130 Románia - megemlékezés az Agyagfalvi Nemzetgyűlés évfordulójáról kod: nemzetiség/BELP fk: HU/RO ld: Garzó Ferenc, az MTI tudósítója jhelenti : Bukarest, 2003. október 16., csütörtök (MTI) - A székelység megmaradásának évszázados titka a közösség önállóságában, szabadságszeretetében és egységében van - hangsúlyoztata Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke csütörtökö n Agyagfalván, az 1848 október 16i székely nemzetgyűlés 155. évfordulója alkalmából szervezett emlékünnepségen. A szónok hangsúlyozta, hogy a székelység a magyarság egészétől elszakítottan tudott megmaradni, egy tömbben, évszázadokon át. Az önállóság, a szabadság és az egység segített a megmaradásban, a boldogulásban - hangsúlyozta Markó Béla, hozzáfűzve, hogy a székelység a magyarság szerves részeként tudta megőrizni önállóságát, s mint Agyagfalva példája is mutatja, képes volt önálló döntéseket hozni . A szabadság eszménye a szónok megfogalmazása szerint azt jelentette, hogy a székelység nem tűrt meg urat a nyakán, de szolgákat sem rendelt maga alá. Az egység eszményről szólva pedig figyelmeztetésként, tanulságként említette meg, hogy az Agyagfalv i Nemzetgyűlésen is szembehelyezkedtek egymással a kor radikálisai és mérsékeltjei, nem találva meg a cselekvési egységet a közös célok megvalósítása érdekében.
