Reggeli Sajtófigyelő, 2003. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-10-17
4 ennyire félnek az alkotmánym ódosítástól, akkor az nekünk csak jó lehet" - jelentette ki Markó, aki szerint éppen ezért kell megjelenni az urnáknál és igennel szavazni. A romániai magyar lapok emlékeztetnek az RMDSZ belső ellenzékének álláspontjára is. Tőkés László, a Királyhágóme lléki Református Egyház püspöke például azt javasolta híveinek, hogy nemmel voksoljanak. "Trianon óta a romániai magyarság nem szavazott meg olyan alkotmányt, amely a nemzetállam kitétel révén másodrangú állampolgárrá fokozta le a magyar nemzeti közösséget " - fogalmazott a püspök. A református, az unitárius és az evangélikus egyházak nem foglaltak állást sem az igen, sem a nem mellett, hanem azt tanácsolták híveiknek, hogy "hallgassanak a lelkiismeretükre". Az erdélyi római katolikus egyház viszont az igen mellett foglalt állást A kolozsvári Szabadság csütörtöki kommentárjában az igen szavazat mellett teszi le a garast. A szerző annak ellenére teszi ezt, hogy közben felsorolja az RMDSZt illető bírálatait. Mint írja, e kérdéssel kapcsolatosan "vegytisztább" politizálást várt v olna a szervezettől, amely a hatalmon belülről szemléli már a dolgokat, és "túlértékeli" a kétségtelenül kemény harcok árán szerzett eddigi vívmányokat. A lap újságírója úgy véli: az RMDSZ feltehetően azért nem üt meg következetesebb, határozottabb hangot, mert belső és külső ellenzéke már kevés játékteret hagy szabadon számára a radikalizmus terén. Az RMDSZ jelenlegi csúcsvezetésével szembehelyezkedő ellentábor is olykor csak azért radikális, mert kiszorítottságában ezzel tud borsot törni a szervezet vezet őinek orra alá - olvasható a Szabadságban. A marosvásárhelyi Népújság szerint nem csupán arról van szó, hogy a népszavazáson igent monde a lakosság egy modernebb, európaibb, a romániai kisebbségeknek szélesebb jogokat biztosító alaptörvényre. A részv étel az RMDSZ vizsgája is lesz, hiszen egyértelműen megmutatja, milyen befolyása van a szövetségnek a helyi szervezetekben, a kis települések magyarsága körében - állapítja meg a lap. vissza BP0219 4 230 MTIk1070 Románia - alkotmánymódosító népszavazás - HÁTTÉR kod: nemzetiség/VTAS/BELP fk: RO ld: Garzó Ferenc, az MTI tudósítója jelenti: Bukarest, 2003. október 16., csütörtök (MTI) - A román lakosság nem a módosított alkotmányról voksol a hét végén rendezen dő népszavazáson, hanem csak az alaptörvényt módosító jogszabályról, amely az európai normákhoz viszi közelebb az ország jogrendjét, és többletjogokat biztosít a nemzeti kisebbségek számára. A román parlament mindkét háza szeptember 18án szentesítette az alkotmányt módosító törvényt. Akkor a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) honatyáival együtt igennel szavaztak az e párttal együttműködő Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), akárcsak az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Demokrata Pá rt (PD) képviselői és szenátorai. Nemmel voksolt a szélsőségesen nacionalista NagyRománia Párt (PRM), valamint a kormánypárt egyetlen szenátora, George Pruteanu, aki azóta átült a NagyRománia Párt frakciójába. A módosítások megerősítik a bíróságok é s a bírók szerepét a büntetőeljárásokban, pontosabban körvonalazzák és szűkítik a parlament tagjainak mentelmi jogát, a korábbinál élesebben határolják el egymástól és kiegyensúlyozzák a hatalmai ágakat. Így például a parlamentet nem lehet feloszlatni az á llamfő hivatali idejének utolsó hat hónapjában. Az államelnök jogköre nem terjed ki a miniszterelnök felmentésére. Az alaptörvény új változata korlátozza a kormány mozgásterét a sürgősségi rendeletek kiadásában. A román kormányok ugyanis mindeddig gyakran éltek a rendeletek e formájával, jelentős mértékben csonkítva ezzel a parlament szerepét. A változtatások értelmében a társadalombiztosításhoz való jog (állami vagy magán) az alapvető emberi jogok közé tartozik. A módosítások szavatolják a magántulajdon sé rthetetlenségét, tiltják az államosítást, biztosítják az állami oktatás ingyenességét. A nemzetiségi jogok tekintetében az alkotmánymódosítás az oktatás mellett biztosítja az anyanyelv használatát a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban is, alkotmán yos intézményeknek ismerik el a felekezeti tanintézeteket. Az alkotmánymódosítás megszünteti a kötelező katonai szolgálatot. Az alaptörvény a módosítások révén eurokonformabbá válik, amennyiben az új előírások biztosítják a gazdasági szabadságot, szen tesítik Románia európai és euroatlanti integrációs törekvéseit. A politika szereplői aggódva várják, hogy a csaknem 17 millió szavazásra jogosult román állampolgárnak legalább a fele (ötven százalék plusz egy) megjelenike az urnák előtt szombaton és vasár nap, hiszen a népszavazás
