Reggeli Sajtófigyelő, 2003. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-10-02
9 semmi féle hivatalos állásfoglalás a kérdésről. Miller ugyanakkor a sajtóértekezleten megjegyezte: Varsó a kormányközi konferencián támogatni fogja partnerei minden olyan javaslatát, amely nem ellentétes Lengyelország nemzeti érdekeivel. Spidla a tanácskozás er edményeit összegezve elmondta: Egyetértés volt abban, hogy az európai alkotmánynak feltétlenül rögzítenie kell az egy ország - egy biztos elvet, illetve az elnöki tisztség rotációs rendszerét. A visegrádi országok nem zárják ki, hogy az elnöki tisztséget o rszágcsoportok is betölthessék. A négy kormányfő egybehangzóan úgy véli, hogy az Európai Unió keretében létrehozandó fegyveres erők semmiképpen sem képezhetik a NATO alternatíváját, s megengedhetetlen, hogy az unión belül exkluzív védelmi csoportok alakulj anak. Ami a döntéshozatali mechanizmusokat illeti, a visegrádiak azt szeretnék, ha megmaradna a minősített többség elve. A visegrádiak támogatják azt a javaslatot is, hogy az alkotmány preambulumában legyen utalás Európa keresztény gyökereire. "Mindnyájun knak az a véleménye, hogy a kormányközi konferenciának a lényeges, nem pedig a részkérdésekkel kell foglalkoznia" - szögezte le a cseh miniszterelnök, aki sikeresnek minősítette a dobrísi tanácskozást. "A konferenciának a lényeges dolgokkal kell foglalkozn ia, komoly tárgyalásra van szükség, s nem engedhetjük meg, hogy az színházzá váljék" - jegyezte meg ezzel összefüggésben a lengyel kormányfő. vissza Bude Vilagos? - 184849 a szomszédok tankönyveiben HVG 2003. október 2. Az aradi vértanúkat idéző Szabadságszoborcsoport újraállítása körüli viták sokadszor világítanak rá: a magyar történelem eseményei ellenkező előjelű érzelmi töltettel bírhatnak a valamikori közös hazában élő népek számára. Érdekes lehet hát, hogy miképpen f oglalkoznak 184849cel a környező országok történelemtankönyvei. "A románok és magyarok csak napjainkban adták fel régi történelmi konfliktusaikat, és tanultak meg egyetértésben élni egymás mellett, mivel tudják, hogy mindegyikük szabadsága és jogai a má sik szabadságának és jogainak elismerésétől függnek" - olvasható az érettségire készülő tizenkettedikes román gimnazistáknak az 184849es magyar forradalmat és szabadságharcot taglaló történelemkönyvében. Ez az 1848as történéseket fotókkal és ismétlő kér désekkel együtt három oldalon összefoglaló fejezet európai jelenségnek nevezi az egykori magyar revolúciót, amely "modern ideológiai alapokon a konzervatív rendszerek megdöntését tűzte zászlajára". Az is tény, hogy Kossuth Lajosnak mint kulcsfigurának és mint népe hősének még kép is jutott az egységes román történelemtankönyvben. A "népek tavaszáról" szóló fejezetben a kortársak közül ezt rajta kívül csak a "művelt és világot látott polgár"nak mondott Avram Iancu és "a forradalmi eseményeket meghatározó, azokat mozgató vezéralak"nak nevezett Nicolae Balcescu érdemelte ki, aki "az elnyomó bécsi udvar ellenében lépett fel népe érdekében". Arról viszont nem esik szó, hogy Iancu az érchegységi románokat hadba híva 1848 végén népi felkelést hirdetett a magyar forradalom ellen. A tankönyvből mindazonáltal még olyan "helyi érdekű" momentumok is kimaradtak, mint a Habsburgház kül- és belpolitikája, Bem erdélyi hadjárata, az orosz cári csapatok intervenciója, a világosi fegyverletétel, valamint az aradi kivégzések . Ez utóbbi hiátus bizonyára hozzájárul ahhoz, hogy a románok nem elsősorban forradalmi vértanúkat látnak azokban, akikre az aradi Szabadságszobor emlékezik. Pedig még ez is több annál, amire Szabolcs Ottónak, az ELTE docensének a Külföldi történelemköny vek magyarságképe című, az 1960 és 1990 közötti időszakot vizsgáló tanulmánya hívja fel a figyelmet. A maga idejében kötelezően a Kárpátok géniuszaként tisztelt Ceausescu regnálása alatt érvényben volt román tananyag ugyanis nem kevesebbet állított, mint h ogy "a forradalom szikrája először Moldvában pattant ki 1848 áprilisában". Ehhez képest az eseményeket tárgyilagosan felidéző mai fejezetekben a tankönyv szerzői úgy vélik: "a magyar forradalmárok új, liberális államot óhajtottak, amely magában foglalta vo lna Erdélyt is". Ám - figyelmeztetik a nebulókat - "a két nép forradalmárai közötti nézeteltéréseket súlyosbították a
