Reggeli Sajtófigyelő, 2003. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-10-16
10 utá n Andreescu felhívta a figyelmet arra, hogy a román alkotmány és a nemzetközi dokumentumok értelmében bármely népcsoportnak joga van a „belső önrendelkezéshez”, ami nem azonos a puszta „önrendelkezéssel”, hiszen az első a széles körű kulturális és adminisz tratív önrendelkezést, a második a szecessziót jelenti. Andreescu hangsúlyozta: az SZNT létrehozását kezdeményező bizottság, a szervezők akciója nem ellenkezik az alkotmány előírásaival, hiszen nem veszélyezteti az ország szuverenitását, területi egységé t vagy függetlenségét. Andreescu szerint a modern Romániában első ízben támadtak meg a hatóságok egy olyan kezdeményezést, amely a szabad egyesülés tárgykörébe tartozik, s az ehhez való jogot mind a román alkotmány, mind a nemzetközi dokumentumok szavatolj ák. vissza A tagadás politikája Magyar Nemzet „…a dolgot őt magát nézzük…” 2003. október 16. 7:00 Szentesi Zöldi László Megszokhattuk már, hogy a jelenlegi kormány előszeretettel tünteti fel magát a nemzeti értékek védelmez őjének, még akkor is, ha történetesen semmilyen értelemben nem folytatója a magyarság legjobb hagyományainak. Akármit hirdessenek is magukról Kovács Lászlóék, egy biztos: következetesen rombolnak minden olyan értéket, amitől egy ember jól érezheti magát cs aládjában, településén vagy éppen tágabb környezetében, hazájában, kontinensén. Könnyen meglehet, hogy a készülő európai alkotmányba, egészen pontosan annak preambulumába azért nem kerül be a kereszténység jelentőségét méltató utalás, mert Európában akad nak kormányok, amelyek feleslegesnek, túlzottnak, esetleg kirekesztőnek tartják az effajta erőfeszítéseket. Motivációik, indokaik azonban kizárólag rájuk tartoznak, nekik és nem másoknak kell számot adniuk a történtekről. Miután ebben a kérdésben kontinens ünk erősen megosztott, szögezzük le, hogy a magyar kormányra ebben a kérdésben nem nehezedik nyomás, dönthetnének kényükrekedvükre. Érvelhetnének úgy, mint például a lengyelek, akik a kétezer éves kereszténység védelmében partnereket és pártfogókat keresn ek Európaszerte. A visegrádi együttműködés zátonyra futtatásában főszerepet játszó Medgyessykormány azonban ebben a tekintetben sem támogatja Varsót. Az üggyel kapcsolatban nemrég maga Kósáné Kovács Magda is megnyilatkozott. Aligha meglepő, de szerinte szó sem lehet a kereszténység megemlítéséről, pártja „Európa sok országával, modern demokratikus pártjával összhangban” elutasítja az alkotmányba emelést. Az elemi logika szabályai szerint mindez annyit tesz, hogy a kereszténység nem modern, legalábbis va lami meghaladott minőséget jelent. Kósáné nyilvánvalóan arra célzott, hogy a jézusi gondolat tehertételként nehezedik a szocialista álombrigádok által felvázolandó, szép új világ alkotmánytervezetére. A legutóbbi népszámlálás tanúsága szerint Magyarorszá gon több ember kötődik valamely történelmi egyházhoz, mint azt előzetesen bárki is gondolta. Miután a mindenkori magyar kormánynak magától értetődő kötelessége, hogy a nemzeti közakaratot képviselje az európai jogalkotási folyamatban, nem lehet vita tárgya , hogy a honi katolikusok, reformátusok, evangélikusok és mások többségi akaratának megfelelően támogatnia kellene az európai alkotmány tisztességesebb változatát. A Medgyessykormány első nagy mulasztása, hogy semmibe veszi a Magyar Köztársaságban élők ki nyilvánított akaratát. A másik mulasztás nem kevésbé méltánytalan. Azzal, hogy a kereszténység lenullázását követelők táborához csatlakozott, a kormány nemet mondott mindenre, ami Nagy Konstantin óta Európát mai képére formálta. Hiszen joggal kérdezhetjük, miből származik maga az európai gondolat, amely – legalábbis retorikai értelemben – alighanem a leggyakoribb szókapcsolat Brüsszelben és Strasbourgban. Miből táplálkozik a kontinens megannyi szellemi mozgalma, az Európára oly jellemző örök megújulási kész ség – a gótika, a reneszánsz, a reformáció és a többi? És létrejöhetett volnae az antitézis, a szocializmus és a liberalizmus, ha tézisként annak előtte nincs európai kereszténység?
