Reggeli Sajtófigyelő, 2003. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-10-16
8 Pedig a két politikus kapcsolata 15 hónapja még igen zaklatott vo lt - emlékeztetett a Financial Times. Nizzában elmérgesedett közöttük az uniós reformokról folyó vita, ráadásul Chirac a bajor Edmund Stoibert támogatta a választ ási kampányban. A győztes Schröder azonban megbocsátott, és azóta ismét teljes sebességgel robog az EU németfrancia motorja. Az első jelentős közös akció az uniós agrárpolitikáról kötött különalku volt tavaly októberben. Azóta közösen ünnepelték a németfrancia megbékélésről szóló szerződés 40. évfordulóját, rendszeresen közös kabinetüléseket tartanak, és számos kétoldalú, határokon átnyúló együttműködés indult a védelem, a gazdaság, a műszaki fejlesztés terén. Igazán azonban az iraki háború ellenzése ho zta össze a két vezért. Elemzők ugyanakkor figyelmeztetnek, hogy máskor is voltak már összeborulós időszakok, melyeket elhidegülés követett. Helmut Kohl és François Mitterrand kapcsolatának rövidsége jó példa erre. A Financial Times olyan, az újabb távolo dás felé mutató jelekre is felhívja a figyelmet, mint hogy a két ország külön utat választott súlyos költségvetési hiányának elfogadtatására az Európai Bizottsággal, és Schröder Irak kapcsán engedményeket tett az amerikaiakkal való kapcsolatok helyreállítá sa érdekében. A közösen kialakított és képviselt álláspontjuk például az uniós alkotmány, az önálló európai védelmi politika, az uniós gazdasági projektek és a költségvetés ügyében máris aggodalommal tölti el a többi tagállamot, akik a helyettesítést a fr ancianémet puha diktatúra felé vezető lépésként élik meg. vissza Rockenbauer Nóra Új román alkotmány: szavaze a nép? A jelek szerint bármit megtennének a bukaresti vezetők azért, hogy a hét végén a lakosság valah ogy szavazza meg a módosított alkotmányt. Gond amúgy nem feltétlenül azzal van, hogy a románok elutasítanák a változtatásokat, sokkal nagyobb gond az érdektelenség. A részvételi arány már a legutóbbi választásokon is csak kicsivel haladta meg az ötven száz alékot, azóta pedig az érdeklődési mutatók csak csökkennek, az pedig általánosan jellemző, hogy egy népszavazás csak ritkán mozgat meg nagy tömegeket. Viszont a román jogszabályok kimondják, ha nincs meg az ötvenszázalékos részvétel, a referendum érvénytel en. Újat pedig a közeli jövőben nem tudnak kiírni, nem megy ez sem a törvények, sem a jövő évi választások miatt. Most kell tehát domborítani, ezért Bukarestben eldöntötték: a biztonság kedvéért szakítanak az eddigi gyakorlattal, s ezúttal két napon át, sz ombat és vasárnap is lehet szavazni. A romániai politikai erők nagy része - így az RMDSZ is - amúgy egyetért abban, hogy a módosítások elengedhetetlenek az ország EUintegrációjához, ám nem titkolják azt sem, hogy a tagság elnyeréséhez még további változt atásokra lesz szükség. Ennél radikálisabban csak a NagyRománia Párt vélekedik, ami azért nem mellékes a részvétel alakulásánál sem. A párt ugyanis az előző választáson húsz százalék körüli eredményt ért el, most viszont arra buzdítják híveiket, hogy ne me njenek szavazni. A legfőbb bajuk ugyanis az, hogy szerintük az alaptörvény módosításai az anyanyelvhasználat engedélyezésével az igazságszolgáltatásban és a közigazgatásban hivatalos nyelvvé emelik a magyart, a külföldiek földvásárlási jogának biztosításáv al pedig az ország kiárusításához vezetnek. Más meggondolásokból természetesen, de a módosítások ellen lépnek fel az RMDSZ hivatalos politizálásával szembehelyezkedő romániai magyar körök. Az együttműködést a szövetséggel elutasító ifjúsági szervezeteket tömörítő Magyar Ifjúsági Tanács például azzal érvel a "nem” mellett, hogy a romániai magyar közösség nem mondhat igent az országot nemzetállamként meghatározó alkotmányra. Elvben még igazuk lenne, ha nem tévesztenék tudatosan szem elől azt, hogy a hét végé n csak módosításokról kell dönteni, a nemzetállami minősítés tehát nem kerül szavazásra. Olyan ellenérvek is elhangzanak, hogy az alkotmánymódosítás időszerűtlen, hiszen 2007ben, az EUba belépve újabb változtatásokra lesz szükség. Csakhogy az új alkotmá nyra már a jövő évi NATO▪ A brüsszeli csúcs programja Csütörtök délelôtt kormányközi konferenciát tartanak az uniós alkotmányról, melyen elsôsorban olyan intézményi kérdések kerülnek napirendre, mint az Európai Bizottság tagjainak száma és státusa, az Európai Tanács elnöke és hatásköre, a rotációs elnöki rendszer átalakítása, az uniós külügyminiszter szerepe, státusa, az Európai Parlament feladatai. Ezután európai tanácsülés lesz a kül- és pénzügyminiszterek részvételével a nagy uniós közlekedési beruh ázásokra biztosítandó újabb összegekrôl, a stabilitási paktumról, az Európai Központi Bank új elnökének jóváhagyásáról, a közös védelmi és biztonságpolitikáról, a bevándorlási politikáról.
