Reggeli Sajtófigyelő, 2003. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-10-15
11 Nem ér véget az unió bővítése 2004ben - A tagjelölteken túl is fél tucat ország vár arra, hogy csatlakozzon az EUhoz Világgazdaság 20031015 Horvátország és az EU között jövőre megkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások, és a jugoszláv utódállam akár már 2008ban beléphet a közösségbe – érzékeltette egy minap megjelent interjújában Günter Verheugen. Ez is jelzi, hogy az EU bővítése egyáltalán nem ér véget a tíz ország 2004es, majd Románia és Bulgária 2006ba n várható csatlakozásával. A bővítési biztos a külügyekért felelős kollégájával, Chris Pattennel együtt jövő márciusban teszi közzé a Horvátország alkalmasságára vonatkozó jelentését, és ennek alapján a tagállamok vezetői júniusban elvi döntést hozhatnak Zágráb felvételéről. Ezt követően várhatóan négy évet vesznek igénybe a csatlakozási tárgyalások, tehát Horvátország 2008ban válhat az unió teljes jogú tagjává. Az EU részéről azzal biztatják a horvátokat, hogy felvételi kérelmük elbírálásánál nem leszn ek tekintettel a térség többi országának teljesítményére, nem kell tehát megvárni, amíg azok is hasonló fejlettségi szintre érnek. Brüsszelben ugyanakkor azt is hangsúlyozzák, hogy a jugoszláv utódállam belépéséről csak akkor lehet szó, ha a zágrábi vezeté s maradéktalanul együttműködik a háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Bírósággal. A kérdés rendkívüli súlyát mutatja, hogy két uniós tagállam – NagyBritannia és Hollandia – mindeddig nem volt hajlandó ratifikálni az EU és Horvátország között megkötöt t stabilizációs és társulási egyezményt. A Zágráb felé tett gesztusoknak alig túlbecsülhető jelentőségük van az egész balkáni térség, illetve az EUbővítés folytatása szempontjából. A horvát felvétel a térség többi állama számára is világossá tenné: az E Ucsatlakozás elérhető cél, de ahhoz mindenben eleget kell tenni Brüsszel gazdasági és politikai feltételeinek. A balkáni államok esetében utóbbiak legalább akkora súllyal esnek latba, mint a gazdasági reformintézkedések. Ennek jegyében a tizenötök külügym iniszterei legutóbbi ülésükön kiadott közleményükben is aláhúzták a hágai bírósággal való együttműködés fontosságát. A térség integrációja szempontjából kulcsfontosságú SzerbiaMontenegró kapcsán ezen túlmenően azt is hangoztatták a külügyminiszterek, ho gy Belgrádnak végre kell hajtania a nemrég elhatározott belső piaci és kereskedelmi reformokat, amelyek megnyithatják az utat a társulási egyezmény megkötése előtt. Egyes vezető szerb politikusok szerint az országnak már 2007ben az unió teljes jogú tagjáv á kellene válnia, míg mások – például Maja Kovacsevics, az államszövetség uniós főtárgyalója – ezt nem tartják reálisnak. Brüsszeli körökben ugyancsak túl korainak vélik ezt az időpontot. Az EU mindenesetre immár hivatalosan sem tekinti háború sújtotta áll amnak a volt Jugoszláviát. Az Európai Bizottság éppen a múlt héten zárta be belgrádi humanitárius irodáját, amely a térségben működő utolsó ilyen intézmény volt. SzerbiaMontenegró mellett egyelőre BoszniaHercegovina és Albánia is a társulási egyezmény megkötésére vár. Bosnyák remények szerint jövőre megindulhatnak az erről szóló tárgyalások, miután a szarajevói vezetés a nyáron akciótervet dolgozott ki a szükséges reformok menetrendjéről. Ebben szerepel többek között az áfa 2005ös bevezetése és a szabv ányok fokozatos harmonizációja is. Az EU előszobájában nem csak balkáni országok várakoznak. A Jaltában nemrég tartott ukrán – EU csúcsot követően Ukrajna elnöke, Leonyid Kucsma örömmel jelentette be: a soros elnökséget adó Olaszország kormányfője, Silvio Berlusconi támogatásáról biztosította Kijev integrációs törekvéseit. Ezt azonban brüsszeli vezetők utóbb igyekeztek „finomítani”. Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke – egy munkatársa magyarázata szerint – nem az unióba való belépésre, hanem mindössze az Európába való betagolódásra biztatta Ukrajnát. Günter Verheugen a Financial Timesban közölt interjújában kereken ki is mondta: a teljes jogú tagság Ukrajna esetében nincs napirenden. Ugyanakkor szavai szerint létezik egy kitűnő akcióterv, amely az EUb a való „teljes gazdasági integrációt” irányozza elő. Kijev és Brüsszel viszonya egyébként mindig is felemás volt: ukrán részről folyton azt vetik az uniós vezetők szemére, hogy csak „hitegetik” őket, valójában eszük ágában sincs komolyan venni a szovjet ut ódállam európai
