Reggeli Sajtófigyelő, 2003. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-10-15
5 magyar hivatalos nyelvvé válik a szervezetben , miközben saját hazájában nem élhet ugyane zzel a lehetőséggel. Erre a problémára reagált a hét elején Brüsszelben járva Csáky Pál szlovák miniszterelnökhelyettes. "Az európai parlamenti képviselőknek Európában olyan jogaik lesznek, amelyeket Szlovákiában nem kapnak meg, s ez elfogadhatatlan" - szögezte le egy konferencián. Csáky épp ezért a lap beszámolója szerint azt sürgette, hogy az egyes országok alapvető, hivatalos dokumentumait a kisebbségi nyelveken is hozzák nyilvánosságra. A jelenleg 15 tagállamból álló Európai Unióban egyébként 11 hivatalos nyelv van, míg a jövő májustól 25 tagúvá bővülő szervezetben már 20 nyelv tarthat számot erre a titulusra, alaposan megnehezítve a fordító- és tolmácsszolgálat munkáját. vissza BP0322 4 180 OSSz1145 OS - Az RMDS Z közleménye kod: OS fk: HU ld: Budapest, 2003. október 14., kedd (OS) - Az Országos Sajtószolgálat az alábbi közlemény kiadására kapott felkérést: Magyarországon tartózkodó román állampolgárok részvétele az alkotmánymódosító népszavazásb an Október 18án és 19én romániai alkotmánymódosító népszavazás alkalmából a román állampolgársággal (is) rendelkező személyek Magyarország területén - Budapesten (Thököly út 72., Román Nagykövetség, Izsó u. 5. Kulturális Központ), - Szegeden (Kelemen utca 5., Román Főkonzulátus) és - Debrecen (Piac utca 1. középiskola) szavazhatnak. Az RMDSZ támogatja az alkotmánymódosítást, mert szavatolja a magántulajdont, lehetővé teszi a felekezeti oktatást, eltörli a kötelező katonai szolgálatot, biztosítja az anyanyelv használat át a közigazgatásban illetve az igazságszolgáltatásban, és előkészíti Románia Európa Uniós csatlakozásának jogi feltételeit. Az RMDSZ Sajtóirodája. vissza BP0342 4 230 MTIk1098 Koszovó - párbeszéd - Belgrád szerint nem pá rbeszéd kod: KULP fk: AT/KOSZOVÓ/RM ld: Keller Tivadar, az MTI tudósítója jelenti: Bécs, 2003. október 14., kedd (MTI) - Koszovó sorsát illetően továbbra is mély szakadék választja el egymástól Pristinát és Belgrádot - állapítható meg azo kból a beszédekből, amelyeket a koszovói albán, illetve a szerbmontenegrói vezetés képviselői mondtak el kedden Bécsben a két fél szakértőinek részvételével rendezendő tárgyalássorozat megnyitásakor. Ibrahim Rugova koszovói elnök Bécsben azt hangoztat ta, hogy a tartománynak demokratikusnak, békésnek és függetlennek kell lennie, integrálódnia kell az Európai Unióba és a NATOba, miközben baráti kapcsolatokat kell fenntartania az Egyesült Államokkal. Rugova szerint a nemzetközi közösségnek el kellene ism ernie a tartomány függetlenségét, amely már - de facto - ma is létezik, a belgrádi vezetésnek pedig szembe kellene néznie ezzel az új realitással. Reményét fejezte ki, hogy Szerbia egyszer bocsánatot fog kérni a koszovói háborúban elkövetett mészárlásokért . Úgy fogalmazott, hogy Koszovó a Belgráddal való párbeszéd kezdeteként ugyanolyan jószomszédi kapcsolatokra törekszik Szerbiával, mint amilyeneket más szomszédaival fenntart. Zoran Zivkovic szerbiamontenegrói miniszterelnök szerint viszont nem lehet a párbeszéd kezdetéről beszélni, mert a koszovói küldöttség Bécsben nem tükrözte a tartomány etnikai összetételét. A helyes minősítés csak az lehet, hogy a koszovói háború óta most először ültek egy asztalhoz a belgrádi és a pristinai vezetés képviselői, de közvetlen tárgyalásokat nem folytattak - emelte ki. Nebojsa Covic szerbiai miniszterelnökhelyettes leszögezte Bécsben, hogy Belgrád nem ismeri el Koszovó függetlenségét, és továbbra is Szerbia részének tekinti a tartományt. A bécsi tárgyalásokat a zonban nem Koszovó államjogi státusának az eldöntésére rendezték, és nem is tervezték, hogy azokon a szerbmontenegrói és a koszovói vezetés képviselői tárgyaljanak egymással. A
