Reggeli Sajtófigyelő, 2003. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-10-10
15 folyósítását egy szakma i szervezettől (Romániai Magyar Pedagógusok Szervezete) egy pártalapítvány (az RMDSZ által létrehozott Iskola Alapítvány) hatáskörébe utalták. Bálint Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetője hasonló kérdéseket kapott (a kisebbségi koord inációs keret feléről ugyanis ő rendelkezik), de őt arra is megkértük, engedjen betekintést a magyar adófizetők pénzéből támogatott romániai Progres Alapítvány által benyújtott pályázatokba, támogatási kérelmekbe és elszámolási dokumentációkba. Pomogáts Bé lától, az Illyés Közalapítvány elnökétől azt tudakoltuk, a kormányváltás után miért nem találhatók meg – a korábbi gyakorlattal ellentétben – az alapítvány honlapján az új döntések tételes jegyzékei. Betekintést kértünk a kolozsvári Iskola Alapítvány elszá molásaiba, mert információink szerint magyarországi bankokban kamatoztatják a támogatásként kapott összeget, és ezt szigorúan tiltja a közhasznúsági törvény. Más kérdések mellett azt is szerettük volna megtudni, igaze, hogy a viharos kuratóriumváltást köv etően az SZDSZes titkár részére négymilliós gépkocsit vásároltak (miközben az alapítványnak már volt egy szolgálati gépkocsija), egyes vezetők tiszteletdíját pedig a kétszeresére emelték. Levél ment a romániai Progres Alapítvány vezetőségének és Markó Bél ának is, amelyben az anyaországi támogatások sorsáról érdeklődtünk. E sorok írásának időpontjáig senki nem válaszolt kérdéseinkre. Lassan negyven nap telt el a faxok elküldése óta, pedig az MSZP – SZDSZkormány által elfogadott üvegzsebtörvény értelmében a közpénzek felhasználásával kapcsolatban válaszadási kötelezettség terheli a címzetteket. Az Illyés Közalapítvány ugyanis az államháztartás központi költségvetési alrendszere által folyósított közpénzekből gazdálkodik, a kisebbségi koordinációs keret is kö ltségvetési pénz, tehát a 2003. évi XXIV. törvény 16. szakaszának 4. bekezdése értelmében „az, aki az államháztartás valamely alrendszerével pénzügyi, illetve üzleti kapcsolatot létesít, kérésre köteles a jogviszonnyal összefüggő és a (3) bekezdés alapján közérdekből nyilvános adatokra vonatkozóan tájékoztatást adni. (…) A felvilágosítás megtagadása esetén vagy ha a felvilágosítást kérő szerint a tájékoztatás nem kielégítő, a törvényességi felügyelet gyakorlására jogosult szerv eljárása kezdeményezhető”. J ó tudni, hogy a választási kampány idején a szocialisták többször is azt ígérték, hogy az addigi gyakorlattal ellentétben teljes átláthatóságot biztosítanak a határon túli támogatásokról, a külhoni magyarokra fordított pénz nagyságát megemelik, és ezentúl nemcsak a „Fideszklientúra” kap pénzt, hanem az is, aki szakmailag megalapozott pályázatokat nyújt be. A győztes választások után beindult a fűnyíró: ahol tudták, pártkatonákra cserélték a magyar közpénzeket elosztó alkuratóriumok embereit, ahol ez nem sikerült, ott egyszerűen felfüggesztették ezek működését. Mint arról lapunkban is beszámoltunk, a Tőkés Lá szló királyhágómelléki református püspök érmindszenti pályázatára megítélt több mint háromszázmillió forintot a demokratikus gyakorlatban példátlan módon olyasvalakinek adták oda, aki korábban nem is pályázott, így Adyzarándokhely helyett szállodát épít Nagyváradon egy Mudura Sándorhoz közeli alapítvány… A támogatási keretek változásáról igen beszédes táblázat olvasható tegnapelőttől a www.transindex.ro weboldalon. A cikk szerint az összes határon túli magyarra alig harmadannyit költ a magyar költségvetés , mint a pesti rendőrfőkapitányságra. A támogatás nemhogy nőtt volna legalább az öt és fél százalékos infláció mértékével, hanem átlagban három százalékkal csökken, így például a státustörvény végrehajtására jövő évben alig feleannyi jut, mint az idén; ku lturális célokra pedig huszonhárom százalékkal kevesebbet adnak. Mindeközben a magyar költségvetés kiadásai átlagban csaknem tizenhárom százalékkal növekednek. Igaz, a miniszterelnök szerint a polgári kormány túlszerette a határon túli magyarokat, ezért id eje ezt a hatalmas problémát orvosolni. Miközben a kimenő pénz mennyisége csökkent, a Határon Túli Magyarok Hivatalának adott támogatás nő – igaz, a másfél milliós plusz gyakorlatilag csak az adminisztráció egyfős felduzzasztására elegendő. Az ellenőrizh etetlen támogatásokat osztó kisebbségi koordinációs keret (e sorok írója tíz éve foglalkozik a határon túli magyar támogatásokkal, de nem emlékszik arra, hogy valaha is nyilvános pályázatot írtak volna ki e keret terhére) támogatása jövőre kétszázharmincha tmillió forinttal csökken, de így is több mint háromszázmilliót lehet adni a baráti körbe tartozó politikusoknak és üzletfeleknek. Az új költségvetés legnagyobb nyertese a szomszédos országokban élő magyarok nevelésioktatási, tankönyv- és taneszköztámog atására nyújtott keret. A kedvezménytörvényben előírt támogatások kifizetésére félmilliárddal több forintot szán a Pénzügyminisztérium – már ha egyáltalán ki fogják fizetni, hiszen a 2002es támogatások folyósítását csak az idén októberben kezdték meg, az idei pályázatokat pedig még ki sem írták. És ami nagyon fontos: a legnagyobb határon túli magyar közösség, vagyis Erdély esetében a végrehajtást elvették attól a szervezettől, amelyik ehhez a legjobban ért (a Romániai Magyar Pedagógusok Szervezetétől), és rábízták egy pártalapítványra. Az RMPSZnek képviselői vannak minden iskolában,
