Reggeli Sajtófigyelő, 2003. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-10-09
15 reformintézkedések külföld által sürgetett felgyorsításának és a társadalmi béke fenntartásának a kényszere között. "Nagy hiba, hogy az alkotmány nem írja elő a benne foglalt jogok bírósági k ikényszeríthetőségét. Ha egy perben az alaptörvényre hivatkozol, egyszerűen kinevetnek" - sommázta véleményét a minap elfogadott alkotmánymódosításokkal kapcsolatban Renate Weber, a bukaresti Nyílt Társadalomért Alapítvány elnöknője. Amióta a kormányzó Szo ciáldemokrata Párt (PSD) az EU és a NATO sürgetésére a parlament elé vitte az alaptörvény korszerűsítésének ügyét, a módosító indítványokat jobbról és balról egyaránt sok kritika érte. Ennek ellenére - a PSD legnagyobb meglepetésére - nemcsak a kisebbségi kormányt egy megállapodás alapján kívülről támogató Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), hanem a demokratákból (PD) és liberálisokból (PNL) álló jobboldal is megszavazta szeptember közepén az új alkotmányt. Csak a szélsőségesen nacionalista NagyRo mánia Párt (PRM) mondott rá nemet, nemzeti veszélynek titulálva a kisebbségi nyelvhasználat lehetővé tételét a törvényszékeken. Egy évvel a választások előtt a társadalmi béke fenntartásában érdekelt PSD nem is állt elő alapvető módosítási ötletekkel, meg elégedett az alaptörvénynek az uniós elvárások szerinti átformálásával. Jóllehet az egy éven át tartó vitában felmerült például a kétkamarás parlament egyházasra zsugorításának ötlete, az átülések megtiltása - három év alatt 13 képviselő igazolt át a PSDh ez - vagy a kormány határozathozatali jogának korlátozása, az Adrian Nastase vezette kabinet ezeket mind kihagyta a javaslatokból. Nagy újdonság viszont, hogy a jövőben külföldiek is vásárolhatnak földet és vállalhatnak tisztségeket az önkormányzatokban (a feltételeket később pontosítják). Az október 19ei népszavazással lezáruló módosítási eljárás eredményeként az elnöki mandátum négyről öt évre nő, eltörölték a kötelező sorkatonai szolgálatot (ezt szintén külön törvény szabályozza majd), az államfő már ne m válthatja le a kormányfőt, előzetes őrizetbe vételre pedig kizárólag bírói végzés alapján kerülhet sor. Az alaptörvény módosításával azonban Bukarest még korántsem elégíti ki a külföldi követeléseket, mindössze 19 lezárt tárgyalási fejezetével Románia i gencsak elmaradt a szintén EUcsatlakozásra váró Bulgária mögött. A fájdalmas gazdasági reformokat jó ideje halogató, a hosszú nyári szabadságról szeptember közepén visszatért kabinetnek csak most jutott eszébe, hogy nyakukon az unió novemberi országértéke lése, ráadásul Jonathan Scheele, az EU bukaresti nagykövete a napokban kijelentette: "Románia nem szerezheti a működőképes piacgazdaság titulust meg néhány napirendi pont kipipálásával". Nastase ugyanis - amióta Washington az iraki háborúval kapcsolatos bu karesti kiállásért megajándékozta Romániát a működő piacgazdaság elnevezéssel - valósággal hiúsági kérdésként kezeli, hogy országa ezt Brüsszeltől is kiérdemelje. Az EU azonban jóval szigorúbb, s mind többször teszi szóvá, hogy a jövő évi választásokra k észülő PSD - ötven százalék körüli népszerűségét féltve - befagyasztotta a reformintézkedéseket, elodázta a körbeadósodott állami vállalatok bezárását, nem hajtja végre az elkerülhetetlen elbocsátásokat, és kitolta a privatizáció lezárását. Így aztán az ut óbbi időben a kormány rákapcsolt, és eladta a Román Kereskedelmi Bank (BCR) 25 százalékát, privatizálta a brassói Landini traktorgyárat, a Roman teherautógyárat és az ARO gépkocsiüzemet, a napokban pedig konkrét tárgyalásokat kezdett az ország legnagyobb á llami cége, a Petrom kőolajipari vállalat értékesítéséről. Belevágott továbbá a CFR vasúttársaság 16 ezer dolgozójának elbocsátási procedúrájába, és sikeresen árulja a tőzsdén a CFR különböző vállalatait, valamint eladásra kínálta a dobrudzsai és a bánsági áramszolgáltatókat. A kormány villámintézkedései láttán a szakszervezetek vérszemet kaptak: a két legjelentősebb tömörülés, az Alfa és a BNS azonnal megfúrta az egységes, 2223 százalékos kulcsot alkalmazó személyijövedelemadórendszer tervezetét, január tól 2,5 millió lejes (1 forint = 150 lej) helyett 2,8 milliós minimálbért akarnak, követelik továbbá a nyugdíjrendszer reformját. Ellenkező esetben általános sztrájkot hirdetnek. Mindeközben Mircea Beuran egészségügyi minisztert egy orvosi szakkönyv plagiz álásával vádolja egy francia kiadó, az ellenzék pedig kórusban követeli Hildegard Puwak integrációs miniszter lemondását, mivel férje és fia cégei gyanúsan simán nyertek el mintegy 150 ezer eurónyi támogatást az uniós Leonardo da Vinci program keretében (H VG, 2003. október 4.). Így aztán kifejezetten jót tett Nastase kormányfő tetszési indexének az RMDSZ és a magyar kormány kérésének visszaverése az aradi Szabadságszobor
